Külföld

Az ENSZ szerint nem kell aggódni az Antarktisz felett tátongó ózonlyuk miatt

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 10. 29. 18:10

Az ENSZ időjárási és éghajlati hivatala szerint nincs ok az aggodalomra a hónap során rekordméretűre tágult antarktiszi ózonlyuk miatt, mivel az idővel zsugorodni fog.

Az Antarktisz feletti ózonlyuk mérete változó: általában a déli-sarki tavasz idején éri el maximális kiterjedését, amikor a sztratoszférabeli szélsőséges hideg és a napfény visszatérésének hatására felszabadulnak az ózont lebontó klórgyökök.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) tavaly észlelte az ózonréteg regenerálódásának első jeleit, ami nagy részt az ózonréteget pusztító gázok – például klórfluorokarbonok, CFC – kibocsátásának korlátozását előíró montreali jegyzőkönyv (1987) érdeme. A szervezet szerint ugyanakkor egy évtizedbe is telhet, mire a lyuk zsugorodni kezd.

Az ózonlyuk idén október 2-án érte el maximális kiterjedését, amikor a szokásosnál hidegebb sztratoszféra hatására 28,2 millió négyzetkilométeresre tágult: ez nagyobb mint Kanada és Oroszország területe együttvéve.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adataival dolgozó WMO szerint ez volt a valaha mért legnagyobb október 2-i kiterjedés, és a lyuk azóta is napi szintű rekordokat produkál. A maximális kiterjedés időpontját övező 30 napban a lyuk átlagosan 26,9 millió négyzetkilométeres volt, így méretét tekintve harmadik helyen áll a 2000-ben és 2006-ban mért ózonlyuk után.

Mindez azt mutatja, hogy az ózonlyuk problémája továbbra is jelen van és muszáj ébernek maradnunk. Ugyanakkor nincs ok a túlzott aggodalomra, húzta alá közleményében Geir Braathen, a WMO kutatója.

Mint hozzátette: “nagyjából 2025-ig számíthatunk még hatalmas lyukra az Antarktisz felett, egyrészt a sztratoszférabeli időjárási feltételek miatt, másrészt, mert az ózont lebontó kemikáliák a forgalomból való kivonásuk után még évtizedekig az atmoszférában maradnak.”

Az ózonréteg védi a Földet az ultraibolya-sugárzástól. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint az általa gondozott montreali jegyzőkönyv 2030-ig évente kétmillió bőrrákos eset megakadályozásában segít.

(ABC News)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. július 30.
A győztes Hosszú Katinka a női 400 méteres vegyesúszás döntője után a 17. vizes világbajnokságon a Duna Arénában 2017. július 30-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.