Nagyvilág

Huszonöt éve egyesült a két Németország

Németországban pénteken elkezdődött az egység helyreállításának 25. évfordulójára szervezett háromnapos ünnepségsorozat. A nemzeti ünnep alkalmából a törvényhozás alsóháza, a Bundestag határozatot fogadott el arról, hogy emlékművet kell állítani a kommunizmus áldozatainak tiszteletére.

Az “ezüstjubileum” házigazdája Hessen tartomány legnagyobb városa, Frankfurt, ahová egymilliónál is több vendéget várnak. Az ünnepséget megnyitó beszédében Volker Bouffier tartományi miniszterelnök csodának nevezte Németország újraegyesítését, és hangsúlyozta: “25 éve egyetlen lövés nélkül sikerült meghaladni a diktatúrát, ledönteni a falat és leszaggatni a szögesdrót kerítést”.

Gorbacsov nélkül

Az évfordulós ünnepséget mindig az a tartomány rendezi, amely a Bundesrat – a törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarája – soros elnöki tisztségét betölt. Ezért Frankfurt a központ az idén. A városban 300 rendezvényt tartanak, de nagyszabású népünnepélyt vagy csendes megemlékezést az ország több száz más településén is rendeznek. Például Berlinben százezrek ünnepelnek majd a német főváros egyik fő jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál.

Az ünnep csúcspontja Joachim Gauck államfő ünnepi beszéde szombaton a frankfurti régi operaházban (Alte Oper). Az eseményre 1500 vendég hivatalos, köztük Angela Merkel kancellár és kormányának valamennyi tagja, Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke és Norbert Lammert, a Bundestag elnöke.

Sok külföldi vendéget is meghívtak, köztük Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét és 30 menedékkérőt, akik hesseni befogadóállomásokon laknak. Több vendég egészségi okokból nem tud eleget tenni a meghívásnak, így nem lesz ott a központi ünnepségen Helmut Kohl volt kancellár és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök sem.

Az évfordulóra a világ sok részéből érkeznek üdvözletek Németországba. “A demokráciáért, az emberi jogokért és a jólétért küzdő mai, újraegyesített Németországnak szerte a világon inspiráló ereje van” – emelte ki például John Kerry amerikai külügyminiszter az ünneplő országhoz intézett közleményében.

A Bundestagban pénteken tárgyalták a kormány jelentését az egységfolyamat aktuális állásáról. A dokumentum az eredmények mellett az utóbbi 25 év kudarcairól is szól. A kép vegyes – emelte ki a jelentést bemutató beszédében Iris Gleicke, a keleti (a volt NDK területén fekvő) tartományok felzárkóztatását folytatott munkát összehangoló kormánybiztos.

Folyamatos felzárkóztatás

Az újraegyesített Németország első negyedszázada az új tartományokban nem volt megbicsaklások nélküli sikertörténet, és a folyamatos növekedés korszaka. A munkanélküliség kétszer akkora, mint nyugaton, a bérek és nyugdíjak még mindig nem érték el a nyugati színvonalat, a hat új tartomány összesített hazai összterméke (GDP) pedig ugyan megduplázódott, de így is csak a 10 régi tartomány átlagának 67 százalékát éri el – mutatott rá a kormánybiztos.

Iris Gleicke hangsúlyozta, hogy folytatni kell a keleti országrész felzárkózatását, és figyelmeztetett, hogy a támogatások esetleges megvonása miatt “lefulladna a nagy nehezen beindított motor”.

Ugyanakkor a volt NDK területének fejlesztését – egyebek mellett egy különadó révén – szolgáló úgynevezett szolidaritási paktum reformjában szemléletváltásra van szükség, mert a régi törésvonal elhalványult, és a kelet-nyugati különbségeket felülírják újabb keletű folyamatok, elsősorban a globalizáció hatására keletkezett egyenlőtlenségek. Ezért olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja az elmaradott régiók felzárkóztatását keleten és nyugaton egyaránt – mondta a szociáldemokrata politikus.

A Bundestag egy határozatot is megtárgyalt és elfogadott pénteken, amelyben a testület kinyilvánította, hogy létre kell hozni a kommunizmus áldozatainak emlékművét, és felszólította a kormányt, hogy még a jelenlegi, 2017-ig tartó törvényhozási ciklusban kezdjen hozzá a kezdeményezés megvalósításáról. Az emlékművet méltó helyen, Berlin központjában kell felállítani – áll a parlamenti határozatban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik