A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) nyáron bemutatott elemzése szerint a tudósításokból “torz kép” bontakozik ki. Azt a német politika egyre inkább magáévá teszi, noha
Magyarország továbbra is szabad és demokratikus jogállam, amelyben a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust.
Az elemzés körüli vitákhoz kapcsolódott a DGAP pódiumbeszélgetése is, amelyen az intézet Magyarországgal foglalkozó kutatócsoportjának elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa kiemelte: kiáll az anyag az összes megállapítása mellett, azokat sok ténnyel tudja igazolni. Szerinte beigazolódott, hogy a Magyarországgal szembeni “általánosító” kritika nem megalapozott.
Lehet nem szeretni Orbánt, de ettől még nem kell lejáratni.
Szerinte sok mindent lehet kritizálni, de ezt más országok kapcsán is meg lehet tenni. A német menekültellenes gyújtogatásokra utalva megjegyezte: “nem láttam, hogy Magyarországon menedékkérők befogadására előkészített épületeket, házakat gyújtogatnak, pedig biztosan láttam volna, ha történik ilyen, hiszen a sajtó mindenről beszámol”.
Tobias Zech, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének tagja a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről folytatott ET-vizsgálatra utalva kiemelte, hogy Magyarország demokratikus, szabad ország. A közéleti, parlamenti viták hangneméről úgy vélte: azok a demokratikus keretek megteremtése után 25 évvel Németországban sem voltak annyira visszafogottak, mint most. Hangsúlyozta, küzdeni kell a Jobbik ellen és ennek a küzdelemnek a szükségessége is oka lehet annak a politikai stílusnak, amit Németországban nem értenek, vagy nem akarnak érteni.
Magyarország szabad, demokratikus ország Európa közepén, és Németország partnere, az együttműködést pedig az aktuális viták révén az eddiginél is jóval szorosabbá kell tenni.
Niels Annen, a szociáldemokrata párt (SPD) Bundestag-frakciójának egyik vezető külpolitikai szakpolitikusa azt mondta: az az érzése, mintha a DGAP kutatási jelentése egy kormány megrendelésére készült volna arculatjavítási céllal, mintha egy “egyoldalú, politikai dokumentumról” lenne szó. Szerinte a német sajtó nemcsak magyarországi tudósításaiban pontatlan, hanem a Bundestag vitáiról beszámolva is követ el tévedéseket. A DGAP kutatása viszont azt sugallja, mintha a más országokról, más vitákról szóló sajtóbeszámolók “semlegesebbek, méltányosabbak” lennének, és “jobban alá lennének támasztva tényekkel”.
Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori rovatvezetője hangsúlyozta, egyetért a kutatás összes következtetésével. Ő a Magyarországról kibontakozott torz képet azzal is magyarázta, hogy a német sajtócégek olyan tudósítókat küldenek Magyarországra, akik nem tudnak magyarul, ami más országokkal kapcsolatban nem fordul elő. A DGAP rendezvényén nagyjából 60 érdeklődő, köztük diplomaták és kutatók vettek részt.
A túl heves bírálatok Orbánt erősítik
Mint korábban megírtuk, az elemzés bemutatásakor Boris Kálnoky, a Die Welt című német konzervatív lap Magyarországgal is foglalkozó tudósítója arról beszélt, hogy a DGAP elvégezte a munkát, amit az újságíróknak kellett volna, hiszen a munkacsoport “a valóságot kutatta”, feltárta és ellenőrizte a témát tekintve releváns adatokat, megkérdezett szakértőket, majd megállapításait közérthető formába öntötte és megjelentette.
Úgy vélte, az angol és a francia nyelvű sajtóval szemben a német nyelvűből az olvasó “nem kap korrekt tájékoztatást” Magyarországról, esetenként “tiszta hangulatkeltés” az, ami megjelenik, bizonyos témákról, így a magyarországi antiszemitizmusról szóló tudósítások pedig többet mondanak el a németekről, mint a magyarokról. Boris Kálnoky akkor azt mondta, a nem megalapozott és indokolatlanul heves bírálatok “Orbánt erősítik”, ezért az ilyen tartalmú tudósítások szerzői valójában “Orbán választási segédcsapatát” alkotják. A Németországból érkező bírálatok miatt Magyarországon “végtelen csalódottság és keserűség” jelent meg a németekkel kapcsolatban.
A DGAP kutatásáról készült jelentés szerint “mivel a tudósításokban sokszor hibák, kihagyások és politikai elfogultság keveredik, nem derül ki belőlük, hogy egyrészt mennyiben sértik meg valójában a magyarországi folyamatok az európai demokratikus alapértékeket, másrészt melyek azok a jelenségek, amelyek csupán eltérnek például a Németországban megszokott viszonyoktól”.
