A francia Le Monde szerint az osztrák és a német határ megnyitása óta a budapesti Keleti pályaudvaron legalább annyi az önkéntes, mint a menekült, de professzionális karitatív szervezetek alig vannak. A Máltai Szeretetszolgálat esténként orvosi ellátást nyújt, de egyébként a Migration Aid végez mindent. Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke azt mondta a lapnak, hogy nem kívánnak versenyezni a civil önkéntesekkel és inkább a szakmai hozzáértésükre koncentrálnak, de azt elismerte, hogy bizalmatlanság érzékelhető a civil csoportok és az olyan nagyobb szervezetek között, mint amilyet ő is képvisel.
A menekülteknek szolgáltatott takarók, ruhák, étel és ital a civil társadalom jó akaratának köszönhető – jegyezte meg a tudósító. Delphine Roucaute arra is felhívta a figyelmet, hogy a Máltai Szeretetszolgálat az állam partnereként elsősorban a menekülttáborokban van jelen, amelyekről a civilek úgy vélik, hogy rossz körülményeket biztosítanak a menekülteknek. Győri-Dani Lajos szerint viszont a táborokban európai körülmények tapasztalhatók a túlzsúfoltság ellenére.
A tudósító szerint a Berlinből és Münchenből közvetített ujjongó jelenetek nem a magyar önkénteseknek szólnak, mert Magyarországnak a migránsokkal szembeni ellenséges megközelítése, amelyet az Amnesty International kifogásolt, kizárólag Orbán Viktor kormányának tudható be, amely hónapok óta egyértelműen migrációellenes politikát folytat a plakátkampánytól kezdve a határon épülő kerítésen át a hadsereg esetleges mobilizálásáig.
Kismalac, kismalac, kismalac
Ha az egykori vasfüggöny országai megfeledkeznek az Európai Uniótól kapott segítségről című cikkében az Il Sole 24 Ore azt írta, hogy Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia migrációval szembeni “ellenségességét és közönyét” történelmi és gazdasági okok motiválják.
Az olasz gazdasági napilap szerint az évtizedeken át “bezárt” kelet-európai államok kulturálisan nem szoktak még hozzá a bevándorlókhoz. Másrészt Lengyelországban és Magyarországon a bérátlag még mindig négyszer kevesebb amint az EU nyugati államaiban, így a szolidaritást a tehetősebb államoknak “passzolják át”. Az Il Sole ugyanakkor megjegyezte, hogy a visegrádi négyek gazdaságának és társadalmának gyors emancipációja “a múltból és a szocializmus nyomorából” az Európai Unió szolidaritásának is köszönhető volt. Emlékeztetett, hogy Budapest 2014-2020 között 35 milliárd euró szerkezeti támogatásban részesül. Ami az olasz sajtóban falnak nevezett határzárt illeti, az Il Sole szerint ennek politikáját “a magyar közvélemény aggasztóan nagy része osztja”.
