Nagyvilág

Minden, amit tudni szeretne a menekültkérdésről

Jászberényi Sándor fontos kérdéseket tesz fel a menekültválsággal kapcsolatban, és meg is válaszolja azokat.

Hogyan kezeli a magyar kormány a menekültkérdést?

A menekülthullámról és a balkáni országok átutaztató politikájáról a magyar kormány már hónapokkal az első menekültek megjelenése előtt tudott. Magyarul: tudtak róla, hogy nagy tömeg tart az országhatárok felé.

Nem arra használta fel azonban a rendelkezésére álló időt, hogy infrastruktúrát építsen ki, mellyel a humanitárius krízis – melyet hetek óta láthatunk a Keleti pályaudvarnál – elkerülhető lett volna. Ehelyett magyarul üzengetett az országnak a köztereken, hangulatot gerjesztve a menekültek ellen, míg azok az érdemi intézkedéseket nem hozta meg, melyekkel elkerülhető lett volna, hogy terhes anyák, kisgyerekek a szabadban éjszakázzanak. Egyedül a magyar civil társadalmon múlott, hogy nem történt sokkal súlyosabb humanitárius katasztrófa, és hogy egyáltalán elmondhatjuk, hogy a magyar társadalom még mindig európai és humánus.

Fotó: MTI/Marjai János
Fotó: MTI/Marjai János

A Keletiben egyre kevesebb a menekült. Vége van a válságnak?

Korántsem. A kormány a déli határon lezárta a határokat, a menekültek nem tudnak bejönni az ország területére. Ez azonban csak napokat jelent. Kritikus tömeg vonul a Közel-Keletről és Afrikából Európa felé, nem nagyon lehet megállítani őket anélkül, hogy emberiségellenes bűncselekményt ne követne el a határvédelem. Ilyet pedig európai ország nem csinál.

Mit jelent, hogy kritikus tömeg?

Akkora embertömeget, ami már képes megbénítani az infrastruktúrát. A menekültek olyan nagy számban érkeznek, hogy a felálló rendőrség, felépített kerítések egyszerűen nem tudják megállítani őket.

Népvándorlás van?

A Közel-Kelet 2011 óta radikálisan destabilizálódott. A szíriai polgárháború százezreket üldözött el az otthonaikból, akik az életükért menekültek. 2013-ra a legtöbb arab ország úgy változtatta meg a törvényeit, hogy lehetetlenné tette, hogy a menekültek huzamosabb ideig az ország területén maradhassanak. Magyarország a második hullámot kapta el. Népvándorlásról azonban nem beszélhetünk, nem népcsoportok érkeznek.

Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu
Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu

Mi volt az első hullám?

Ez elsősorban a Földközi-tengeren történő közlekedést jelentette, melynek első EU-s állomása Görögország volt. A menekültek Görögországban kértek menedékstátuszt, így a görögök adminisztrálták őket és folytatták le az eljárásokat. Ez a politika változott meg 2015-re. A balkáni államok, de Görögország sem állítja meg a menekülteket, hanem szabad átvonulást enged a területén.

Mi miért nem ezt tesszük, ha a menekültek különben sem nálunk akarnak letelepedni?

Jó kérdés. Valószínűleg azért tartjuk be az EU-s törvényeket betű szerint, mert a hangulat eltereli a figyelmet a kormány egyéb ügyeiről. A kormány intézkedései azonban pont ellentétesek azokkal a megfogalmazott érdekekkel, amik miatt fenntartja a menekültellenes hangulatot. Pont azzal, hogy regisztráljuk a nálunk belépett menekülteket tesszük lehetővé, hogy visszatoloncolják őket hozzánk. A dublini egyezmény ugyanis kimondja, hogy a menedékstátusz-eljárást annak az országnak kell lefolytatnia, ahol a menekült az EU területére lépett. Ha mi regisztráljuk a menekülteket, akkor nálunk.

Ők mindannyian szír menekültek?

A többségük igen. Sokan mondják azonban magukat szíriainak, azért, hogy megszerezzék a tartózkodási engedélyt. Alexandriában beszéltem egy embercsempésszel, ő úgy fogalmazott: 10 emberből hat szír, a többi tunéziai, egyiptomi vagy líbiai. Mire azonban Európába érnek, mind szíriaiak lesznek. A szíriai polgárháborút ugyanis elismeri menedékkérelmi okként az EU. Az okmányok nélkül érkező menekültek tömegét azonban lehetetlen mélységében ellenőrizni. Nincs elég tolmács, szakember, akik ki tudnák szűrni, ha valaki másnak adja ki magát.

Fotó: Berecz Valter
Fotó: Berecz Valter

A szíriaiakat én is értem. Mások miért menekülnek?

2011 óta az egész térség destabilizálódott. A jövő nem kiszámítható, nincs munka, gyakoriak a polgárháborúk és gyakorlatilag mindenhol katonai diktatúra van. Európa a Közel-Kelethez képest egy stabil, kiszámítható világot jelent, ahol nem viszik börtönbe az embert a véleményéért.

Tényleg vegyülnek terroristák a menekültek közé?

Bár már javában zajlik a hangulatkeltés, a valóság az, hogy nem tudjuk. Erről nem állnak rendelkezésre információk. Elképzelhető persze, mint ahogyan bármi elképzelhető. Sziklaszilárd bizonyítékok nélkül azonban nem nevezhetünk terroristának félmillió embert, pláne nem kezelhetjük őket úgy. Kisgyerekek és terhes anyák is vannak ebben a tömegben.

Mindemellett ha a józan paraszti eszünkre hallgatunk, beláthatjuk, hogy ha valaki egy terrorcselekményt szeretne elkövetni, akkor a menekültekkel bejutás azt eredményezi, hogy regisztrálják, magyarul meglesz az ujjlenyomata a rendszerben. A robbantáshoz/lövöldözéshez pedig eszközök kellenek, fegyver, robbanóanyag, miegymás. A terroristának tudnia kell, hogy hol tud hozzájutni ezekhez az eszközökhöz, tekintve, hogy a határokon nem tudja áthozni őket, előbb-utóbb belefut egy ellenőrzésbe. Túl nagy a rizikó.

Sokkal valószínűbb, hogy EU-s útlevéllel rendelkező, EU-s állampolgár követ el merényletet, akinek vannak kapcsolatai Európában. Az Iszlám Állam is erre buzdít egyébként.

Biztosan fertőzéseket hoznak magukkal a menekültek.

Nincs olyan betegség jelenleg, aminek megjelenése járvánnyal fenyegetne. Ha súlyosan beteg egy menekült, képtelen több ezer kilométert gyalogolni. Ha az országba be is érkezne egy-egy betegség a menekültekkel, ezeket a betegségeket ismerjük, semmilyen körülmény között nem alakulhat ki járvány, amely a magyar lakosságot bármilyen szinten is érintené.

Ha Ebola-fertőzött is lenne egy menekült – mely egyébként nem volt jelen a Közel-Keleten – egyszerűen előbb lenne mozgásképtelen, minthogy elérje a magyar határt.

Fotó: Pál Anna Viktória
Fotó: Pál Anna Viktória

Ezek gazdagok! Van iPhone-juk! Nem is igazi menekültek, több ezer euró van náluk.

Játsszunk egy játékot. Tegyük fel, hogy Ön kap három napot, hogy elmenjen az országból, mert különben megölik a családját. Mit tud magával vinni? A legtöbb bank hitelkártya-limitje körülbelül 500 ezer forint. Ennyit le tud hívni. El tudja vinni magával a családi aranyat is, illetve, ha szerencséje van, áron alul, tehát 2-3 millió forintért el tudja adni a földjét, lakását, családi házát.

Most vettem, szóval egy iPhone 6-ost előfizetéssel meg lehet kapni negyvenezer forintért vagy olcsóbban. Ez 7-8 ezer euró. Ennyi pénzzel menekülnek ezek az emberek. Ennyi egy élet munkája. Cserélne velük?

Fiatal, erős férfiak is jönnek! Ezek mért nem harcolnak a hazájukért?

Szíriában polgárháború van. Ez azt jelenti, hogy több frakció, hadurak harcolnak egymás és a kormánycsapatok ellen. Megszámlálhatatlan háborús bűncselekményről beszélhetünk. Ön mit mondana a fiának, ha megjelenne egy ötfős gerillacsapat és közölné, hogy vagy beáll közéjük a gyereke, vagy lelövik?

Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Miért pánikol Európa?

Az integráció kudarca miatt. Ez az igazi kérdés. Be tudjuk-e olvasztani a most érkező menekülteket az európai társadalomba? Nem tudjuk. Egyelőre ez a válasz. Annyira nem, hogy az Iszlám Állam dszihádistáinak egy jelentős részét Európából érkező másod-harmadgenerációs európai iszlamisták alkotják. A Közel-Kelet hagyományosan szektáriánus, a társadalmi csoportok között pedig nincs átjárás. Ezt magukkal hozzák a menekültek, akik a bombázás elől, nem pedig a liberális demokráciák eszméitől tüzelve érkeznek az unióba. Nem az az igazi tragédia, hogy jönnek, mert ez megfelelő logisztikával orvosolható, még mi magyarok is képesek lennénk helyesen kezelni ezt a problémát, ha erre volna kormányzati szándék. Az igazi probléma az, mi lesz ezekkel az emberekkel, ha letelepedtek Európában. Ha képtelenek leszünk – és eddig azok voltunk – beléjük nevelni az európai normákat és a liberális társadalom (nyugat-európai értelemben véve) értékrendjét, hamar sáríja bizottságokat találhatunk majd az arabok által lakott köztereken, akik megbotozzák a miniszoknyás nőket. Arról nem is beszélve, hogy pont a többségi demokráciák sajátja, hogy az irányítja az országot, akiket a nép megszavaz. Egy-egy iszlamista kormány, ha demokratikusan hatalomra kerül gyakorlatilag még a Dávid-szobrot is felöltöztetheti. Na, valahogyan ezt kellene elkerülni, de erre egyelőre senki sem tud jó stratégiát.

Mi lenne a jó megoldás?

Először is tudomásul venni a szíriai humanitárius katasztrófát és segítséget nyújtani a menekülteknek. Ahhoz, hogy a hullámot megállítsuk, a forrásnál kellene beavatkozni és katonailag rendet csinálni Szíriában és Líbiában, ezzel megszüntetve a polgárháborút mint a menekülés okát. Európa ugyanis eddig semmit nem tett, főleg az USA-ra mutogatott, hogy csináljon rendet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik