A szerb kormányfő pénteki belgrádi sajtótájékoztatóján azt mondta: Srebrenicában súlyos bűncselekmények történtek, de a szerb kormány nem támogathatja azt a Srebrenicáról szóló határozatot, amelyet az ENSZ készít elő, ugyanakkor ő miniszterelnökként kész arra, hogy fejet hajtson az áldozatok emléke előtt. Ezzel kívánja megmutatni, hogyan viszonyulnak a szerbek az ártatlan áldozatokhoz – fogalmazott Aleksandar Vucic, hozzátéve: azért teszi ezt meg, hogy a szerbeknek “az a 99,9 százaléka, aki nem vett részt a bűncselekményekben, emelt fővel járhasson a világban”.
A világháború óta a legszörnyűbb mészárlás
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.
“Ha a bosnyákok is ezt akarják, akkor kész vagyok leróni a tiszteletemet a muszlim és bosnyák áldozatok előtt” – nyomatékosította a szerb miniszterelnök, akinek jelenléte a július 11-i megemlékezésen jelképes erővel bírna.
Vucic régen másképp beszélt
Vucic az 1992-1995-ös boszniai háború idején a szélsőséges, nacionalista Szerb Radikális Párthoz tartozott, és kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán például – néhány nappal azután, hogy a boszniai szerbek mintegy 8 ezer muszlimot gyilkoltak meg Srebrenicában – azt mondta: “ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg”. Vucic 2008-ban kivált a Szerb Radikális Pártból, 2010-ben pedig már “szégyenletesnek” nevezte a srebrenicai mészárlást.
Pénteki sajtótájékoztatóján a szerb kormányfő külön is megszólította a bosnyákokat, és azt mondta: a szerb kormány kinyújtja a karját feléjük, és kész arra, hogy rendezze az egymással való kapcsolatot, hogy együtt békét teremtsenek a saját és a gyermekeik érdekében.
Fotó: Europress Fotóügynökség
A júliusi megemlékezésen való részvétel hozzájárulhatna a Nyugat-Balkánon élő népek megbékéléséhez, valamint a közös múlt feldolgozásához. Az 1991-95-ös délszláv háborúban több mint 100 ezren vesztették életüket, és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására.
Boris Tadic akkori, Nyugat-barát szerb elnök 2010-ben részt vett a srebrenicai áldozatokra való megemlékezésen és lerótta kegyeletét az áldozatok emléke előtt.
