Nagyvilág

A melegházasságért küzd a katolikus ír kormányfő

melegházasság (Array)
melegházasság (Array)

Elképesztő változások zajlanak a vallásos Írországban, ahol 1993-ban még bűn volt a homoszexualitás. Hamarosan a melegházasságról szavazhatnak. Enda Kenny kormányfő és a nagyobb pártok is az igenre buzdítanak, míg a katolikus egyház a család fogalmát félti.

Az ír kormányfő arra buzdította a választókat, “írjanak történelmet” azzal, hogy a pénteki referendumon a világ első nemzeteként megszavazzák az azonos neműek házasságának legalizálását. A hívő katolikus Enda Kenny csütörtökön azt mondta, a melegházasság törvényesítését célzó alkotmánymódosítás olyan “áttörést” jelentene az ír polgári jogokban, amit a homoszexuális emberek generációkon át el sem tudtak képzelni.

A hivatali idejének eddigi négy éve alatt az egyház politikai befolyásának csökkentéséért küzdő Kenny szerint ha az igeneok nyernek, akkor nyilvánosan is megszűnnek a “mássággal kapcsolatban még fennálló előítéletek és irracionális félelmek”.


 

Írország a világ első országa, ahol népszavazást tartanak a kérdésben. A referendumot felvezető kampány márciusi kezdete óta nyolc közvélemény-kutatás készült, és mindegyik azt jósolta, hogy az ír lakosság várhatóan az azonos neműek házasságának engedélyezésére fog szavazni. A legutóbbi, a hétvégén közölt felmérések szerint az igennel voksolók aránya akár a 60 százalékot is elérheti.

Tetszettek volna nem pedofilkodni

Mindegyik politikai párt és a legtöbb törvényhozó is az “igen” oldalon áll, a katolikus egyház vezetői és a konzervatív csoportok azonban úgy vélik, az igenek győzelme káros hatással lehet a hagyományos házasság intézményére.

A sokáig Nyugat-Európa egyik legkonzervatívabbnak tartott országában a homoszexuálisok jogainak támogatása az utóbbi évtizedekben rohamosan nőtt, párhuzamosan azzal, hogy a katolikus egyház tekintélye összeomlott az egyházon belüli pedofilbotrányok miatt. Korábban a homoszexualitás tabunak számított Írországban, és csak 1993-ban törölték bűncselekményként való minősítését.

Diarmuid Martin dublini érsek szerint a kormány nem tudja garantálni az igen szavazatok jogi vagy társadalmi következményeit. “A házasság nem csak két ember szerelméről szól. Az ennél sokkal lényegesebb és fontosabb részét képezi annak, miként épül fel a társadalmunk” – mondta Martin. “A ‘nem’ szavazatom nem a meleg és leszbikus emberek ellen irányul, hanem a házasság fogalmának megváltoztatása ellen” – jelentette ki a dublini érsek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik