Nagyvilág

Gyerekekért és nőkért küzdőké lett a Nobel-békedíj

Malala Yousafzai (Malala Yousafzai)
Malala Yousafzai (Malala Yousafzai)

Nem a legnagyobb esélyesnek kikiáltott Ferenc pápának ítélték a díjat.

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.

A bizottság indoklása szerint az indiai díjazott – Mahátma Gandhi hagyományának szellemében – békés tiltakozó akciókat és tüntetéseket vezetett a gyermekek kizsákmányolása ellen, és része volt jelentős nemzetközi gyermekjogi egyezmények kidolgozásában.

A pakisztáni kitüntetett ifjú kora ellenére már hosszú évek óta küzd a lányok tanuláshoz való jogáért, és saját példájával bizonyította, hogy a gyermekek és fiatalok maguk is hozzájárulhatnak helyzetük javításához – állapította meg a Nobel-bizottság. Pakisztán büszkeségének nevezte Malala Juszafzait, a Nobel-békedíj egyik kitüntetettjét Navaz Sarif kormányfő közleményében, amelyet néhány perccel azután adtak ki, hogy pénteken Oslóban ismertették az idei díjazottak nevét.

Fotó: Europress/AFP/Ravi Raveendran

A kiadott közlemény szerint a bizottság fontosnak ítéli, hogy egy hindu és egy muzulmán, egy indiai és egy pakisztáni csatlakozott az oktatásért és a szélsőségesség ellen vívott közös harchoz, megjegyezve, hogy a nemzetközi közösségen belül sok más egyén és intézmény is hozzájárult ehhez. Számítások szerint ma 168 millió gyermekmunkás van a világon, míg ez a szám az ezredfordulón 78 millióval nagyobb volt.

A dokumentum szerint a világ szegény országaiban jelenleg a lakosság 60 százaléka 25 éven aluli. A világ békés fejlődésének előfeltétele, hogy tiszteletben tartsák a gyermekek és fiatalok jogait, s különösen a konfliktusok sújtotta térségekben a gyermeki jogok megsértése ahhoz vezet, hogy az erőszak nemzedékről nemzedékre öröklődik.

A bizottság végezetül megállapítja, hogy a gyermekek és serdülők elnyomása ellen és a jogaikért vívott harc hozzájárul “a nemzetek közötti testvériség” megvalósításához, amit az alapító svéd Alfred Nobel végakaratában a békedíj elnyerésének egyik kritériumaként említ. A 8 millió svéd koronával (268 millió forint) járó díj az egyetlen a Nobel-díjak között, amelyet nem Stockholmban, hanem Oslóban adnak át évente, december 10-én, a dinamitot feltaláló Nobel halálának napján. Tavaly a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) részesült a kitüntetésben.

“Jobban oda fognak figyelni a gyerekek helyzetére”

A rabszolgasorban élő gyerekeknek ajánlotta Nobel-békedíját Kailás Szatjárthi indiai gyermekjogi aktivista. “Ez nagyon méltányos mindazon gyerekek számára, akik még mindig rabszolgasorban vagy adósrabszolgaságban szenvednek” – mondta a díjazott az indiai CNN-IBN televíziós csatornának adott interjújában a kitüntetés pénteki bejelentése után.

Kailás Szatjárthi emellett kifejtette, hogy a Nobel-díj elismerés minden indiai számára, valamint hangsúlyozta, hálás mindazoknak, akik az utóbbi több mint harminc évben támogatták a küzdelmét.

“Az a valami, ami megszületett Indiában, világszerte elterjedt, és mára létrejött a gyermekmunka elleni globális mozgalom. Úgy érzem, hogy a díj odaítélése után az emberek jobban oda fognak figyelni a gyerekek helyzetére” – hangsúlyozta a kitüntetett.

A legfiatalabb Nobel-békedíjas

Malala Juszafzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita családban. Apja költő és tanító, aki mindvégig támogatta lánya kiállását a nők jogai mellett. A diáklány tizenegy évesen már nyilvánosan felszólalt az ellen, hogy a pakisztáni tartományban egyre nagyobb hatalomra szert tevő iszlám fundamentalista tálibok nem engedik, hogy a lányok tanulhassanak.

A Szvat-völgyet 2008-ban elfoglalták a tálibok és azonnal bezárták a lányiskolákat (a legtöbbnek még az épületét is felrobbantották), betiltották a zenét és a televíziót, sőt még azt is, hogy a nők egyedül menjenek vásárolni. Juszafzai dühében kampányolni kezdett a tálibok ellen, Gul Makar (Búzavirág) álnéven írott blogbejegyzései, amelyekben mindennapjait írta le a fundamentalisták uralma alatt, a BBC brit közszolgálati televízió honlapján is megjelentek.

Fotó: Europress/Getty Images/Dan Kitwood

A Szvat-völgyet fél év után visszafoglalta a pakisztáni hadsereg, Juszafzairól dokumentumfilm készült, számos nyilatkozatot adott, megkapta a civileknek adható legmagasabb pakisztáni kitüntetést. A lány tisztában volt azzal, hogy kilétének nyilvánosságra kerülése után veszélybe került, mert egy fanatikus tálib vezető, Maulana Fazlullah mindent megtett, hogy elhallgattassa. A Facebookon fenyegető kommenteket kapott, az újságokban is figyelmeztették, hogy hagyjon fel “nyugati gondolkodást népszerűsítő tevékenységével”, a lapokat pedig becsúsztatták az ajtaja alatt. Mivel ő nem fogadott szót, a tálibok végül úgy döntöttek, hogy “cselekedni” kell és gyilkosokat küldtek rá, noha a törzsi törvények tiltják nők megölését.

2012. október 9-én két merénylő állította meg a Juszafzait szállító iskolabuszt egy katonai ellenőrző pont közelében, és név szerint szólították a 15 éves lányt. Rémült társai ugyan azt mondták, hogy nincs a buszon, de a férfiak tudták, kit keresnek: célba vették, találat érte a fején, nyakán és vállán, a golyók két másik lányt is megsebesítettek.

Malala csodával határos módon életben maradt: helikopterrel szállították kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta, kezelését Angliában fejezték be, ahol azóta is él. A merénylet után az amúgy is nemzeti hősnek számító kislányból nemzetközi példakép lett, akit Barack Obama amerikai elnöktől Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárig támogatásukról biztosítottak a világ vezetői. A tálibok ugyanakkor bejelentették, hogy Malala továbbra is célpontjaik között szerepel, a díjakat pedig szerintük csak azért kapja, mert az iszlám ellen dolgozik.

Juszafzai 2013 februárjában jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, és bejelentette: alapot hozott létre, amelynek célja, hogy minden lány, minden gyerek tanulhasson. Az alap először Pakisztánban épített iskolákat lányok számára. Malala júliusban, 16. születésnapján felszólalhatott az ENSZ-ben, megkapta az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet legrangosabb kitüntetését, “A lelkiismeret nagykövete” díjat, az Európai Parlament Szaharov-díját, amelyet a gondolatszabadság melletti fellépésért ítélnek oda minden évben és már tavaly is jelölték a Nobel-békedíjra.

A Nobel-békedíj kitüntetettjei 1994-2014

1994-Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő;
1995-Joseph Rotblat (Nagy-Britannia), a leszerelést támogató Pugwash mozgalom;
1996-Carlos Belo püspök és José Ramos Horta ellenállási vezető (Kelet-Timor);
1997-Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért (ICBL) és Jody Williams (Egyesült Államok), az ICBL koordinátora;
1998-John Hume és David Trimble, északír politikusok;
1999-Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet;
2000-Kim De Dzsung dél-koreai elnök;
2001-Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan (Ghána) ENSZ-főtitkár;
2002-Jimmy Carter volt amerikai elnök;
2003-Sirin Ebadi iráni jogásznő, emberi jogi aktivista;
2004-Wangari Maathai kenyai környezetvédő és politikus;
2005-A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Mohamed el-Baradei (Egyiptom), a szervezet főigazgatója;
2006-Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa vezetett, mikrohitelező Grameen Bank;
2007-Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága;
2008-Martti Ahtisaari finn békeközvetítő;
2009-Barack Obama amerikai elnök;
2010-Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) kínai ellenzéki másként gondolkodó;
2011-Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök (Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke), Leymah Gbowee, aki a nőket a libériai polgárháború ellen mozgósította és Tavakkul Karman jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista;
2012-Európai Unió;
2013-Vegyifegyver-tilalmi Szervezet;
2014-Kailás Szatjárti (indiai) és Malala Juszafzai (pakisztáni) a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért

Olvasói sztorik