Külföld

Magyar találmányok a világban

Belicza Bea
Belicza Bea

szocioriporter. 2013. 10. 13. 06:32

Nemcsak pénzzel lehet segíteni a szegényeken és nemcsak technikai újításokkal lehet fejlődést elérni. Íme, két magyar példa.
Korábban a témában:

Pető-módszerrel a világ fogyatékos gyermekeiért

Van, ahol még szégyellik, elrejtik a mozgássérülteket. Ez ellen küzd Szenczy Katalin, aki a Pető Intézetben dolgozott évekig, ma pedig a Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként segíti a fogyatékos gyerekeket a szegény országokban.

A fogyatékosságot nem tudjuk megváltoztatni, az már adott, viszont olyan koordinált mozgásokat tudunk megtanítani, amelyek az élethez kellenek, amivel a fogyatékosok be tudnak illeszkedni a társadalomba – magyarázza Katalin a konduktív pedagógia lényegét. Megtaníthatók a mozgássérültek helyzet- illetve helyváltoztatatásra, vagyis arra, hogy például hasra tudjanak fordulni, felüljenek, felálljanak vagy eljussanak A-ból B-be  és hogy tudják használni az evőeszközt vagy a ceruzát.”

A magyar titok

Dr. Pető András az 1940-es években hozott létre egy pedagógiai rendszert, amellyel a központi idegrendszer sérülése miatt mozgássérültté vált embereket lehet fejleszteni.

A szeretetszolgálattal sokat utazó Katalinban felmerült, hogy jó lenne a módszert átvinni olyan országokba is, ahol ezt nem ismerik és pénz sincs rá. Munkatársaival ki is dolgozta a FLAME programot. Ez a mozaikszó a Function Leanguage And Movement Educationt vagyis a Funkció-, Beszéd- és Mozgásnevelést takarja.

A foglakozásokon egyszerre lazulnak a feszes izmok, erősödnek a gyengék, fejlődik az értelem, javul a beszéd, javul, önállóvá válik a mozgás. Ettől különleges a Pető-módszer, minden más módszer egy-egy területre koncentrál külön-külön: vagy a látásra, vagy a hallásra, a beszédre vagy mozgásra. A konduktív pedagógia tehát egy komplex rendszer.

Nem halat, hanem hálót

Katalinék összeállítottak egy tanfolyamnyi anyagot a módszer alapjairól.

Természetesen nem tanítható meg 2-3 hónap alatt minden, amit itthon a főiskolán 4 évig tanulnak, de arra elég, hogy utat mutasson a pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak, szülőknek. Fontos, hogy nem halat adunk, hanem hálót, csak egy segítséget ahhoz, hogyan foglakozhatnak ők a saját nyelvükön a saját gyerekeikkel – magyarázza Katalin.

A program első állomása Albánia volt, majd Koszovó, Nyugat-Szahara és Szerbia (Vajdaság) Jordánia, Kambodzsa, Vietnám és Mongólia következett.

Nehézségekkel teli szép munka

Nem könnyű olyan alanyokat találni a programhoz, akik hajlandók foglalkozni a mozgássérült gyerekekkel.

Sokfelé tapasztaltuk szegény országokban, hogy a fogyatékos gyerek nem büszkeség sem a családnak, sem a társadalomnak, inkább eldugják vagy nem veszik őket emberszámba. Holott, sok beteg gyerek sokkal többre lenne képes, ha lehetőségeik lennének, lehetne őket is fejleszteni – mondja Katalin.

Siker

A fenntarthatóság mindig nagy kérdés a jótékonysági programoknál. A FLAME 50 százalékos aránya igen jónak mondható. Nyolc országban tanítottak a magyar szakemberek és négyben nélkülük is folytatódik a munka a FLAME központokban.

Lehetőségekkel teli házak

Az életüket szinte már számítógépen élő városi ember el sem tudja képzelni, milyen lehet akár egy hét internet nélkül, pedig falvakban, a világ szegényebb országaiban így telnek a mindennapok. Egy Teleház híd lehet a világhoz az elszigetelten élőknek és kapocs a helyi közösségben.

Sokféle néven ugyanaz

A világ más-más pontján hívják Telecenternek, Tudásközpontnak Internetpontnak, Közösségi Hozzáférési Pontnak, Multimédia központnak is, de mind ugyanazt takarja: az információs és kommunikációs technológiák hozzáférését közösségeknek.

Az alapötlet skandináv

Svédországban jött létre az első Teleház a 80-as évek végén, azóta terjed és folyamatosan változik a kor és az emberek igényeinek megfelelően.

Magyarországon a 90-es évek végétől kezdtek alakulni a Teleházak, de nem egészen olyanok, mint Nyugat-Európában.

A svéd modell a technológiára épült, az volt a lényeg, hogy legyen erős számítógép, internet, amit az egyén nem tudott megvásárolni, és az legyen elérhető egy közösségi helyen”

– magyarázza a Magyar Teleház Mozgalmat működtető DemNet alapítvány egyik vezetője, Pálvölgyi Péter.

Összefogástól magyar

Itthon inkább a közösség volt a kulcsszó, hiszen arra épült, hogy egy-egy csoport fogjon össze és teremtse meg a működés feltételeit.

“Voltaképpen, amit mi kínálunk, az meglehetősen kevés. Odavisszük a számítógépet és az internetkapcsolatot, segítünk a hely kialakításában és tréningek, képzések, mentorálás formájában átadjuk azt a nagyon komoly tapasztalatot, tudást, ami a birtokunkban van e témában – mondja Péter.

Ez egy mindenki háza, információs pont, ahol az emberek segítséget, tanácsot kaphatnak ügyeik intézésében vagy megszervezhetnek ott helyi programokat, tanfolyamokat.

A technológiát és az alapköltségeket az alapítvány állami, önkormányzati vagy nemzetközi támogatásból állja, a további működési költségeket pedig általában a helyi költségvetésből, vállalkozók felajánlásaiból, a programok bevételeiből fedezik. Az alapítvány ugyanakkor segít pályázatírásban is, megmutatja a helyieknek honnan, hogyan szerezhetnek forrást elképzeléseikhez.

Nincs két egyforma

Nagyon sokfélék a teleházak, hiszen sokfélék a szükségletek, amelyek a korral is változnak. Vannak előírások ugyan az eszközparkra, nyitvatartásra, de az, hogy milyen szolgáltatásokat vet be az adott közösség, azt a helyi igények döntik el. Természetesen nem csak számítógéppel kapcsolatos programokat lehet szervezni ezekben a központokban.

Megtölthető egy ilyen hely sokmindennel. Például lehet itt: internet kávézó, információs központ, szaktanácsadás, könyvtár, táncház, kiállítás, vásár, fesztivál, koncert, gyereksarok, ifjúsági ház, nyugdíjas klub vagy épp utazási iroda, netán a helyi rádió. Akár mind együtt.

Magyar módra nem csak Magyarországon

A teleház mozgalom az egész világon jelen van, Közép-Ázsiában és Kelet-Európában több központ nyílt magyar segítséggel.

Az Európai Unió támogatásával

unios-zaszlo(210x140)(6).jpg (zászló, európai unió, ) A cikk a DemNet Alapítvány V4Aid projektje keretében valósult meg.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.