Az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul, mint a magyarországiak, de mivel Erdélyben nagyobbak a jövedelmi-anyagi különbségek, mint Magyarországon, ezért az erdélyi magyarság szegényebb fele jóval rosszabbul él, a gazdagabb fele viszont hasonlóan vagy csak kis mértékben rosszabbul, mint magyarországi megfelelőik – állapítja meg Veres Valér, a transindexen bemutatott kutatásában.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem docensének tanulmánya szerint az anyagi helyzetük megítélésében az erdélyiek némiképp elégedettebbek, mint a magyarországiak.
Bérkülönbségek
Magyarországon a bérszint növekedése lassú, de a romániaihoz képest viszonylag magas szinten mozgott, 2005-ben 755 nemzetközi dollárról 2008-ra 841 dollárra emelkedett, Romániában pedig 2005-ben 436 dollárról 2008-ra 678 nemzetközi dollárra emelkedett. Amíg 2005-ben a romániai bérek a magyarországinak mindössze 57,7%-át képezték, addig 2008-ra a 80%-ára emelkedtek.
Az erdélyi átlagbérek nagyvonalakban minden évben a romániai átlagértékekkel megegyeznek, és korábbi felmérések azt mutatják, hogy az erdélyi románok és magyarok közötti átlagbérek lényegesen nem különböznek.
Fotók: MTI/Kollányi Péter
Autó, színes tévé, mosógép
Míg autóval Magyarországon a válaszadók 60, Erdélyben 47%-a rendelkezik, Magyarországon 20%-ának még második autója is van. (Igaz, ezt Erdélyben nem kérdezték a kutatók).
A különböző háztartási cikkekkel való ellátottság is nagyobb arányú Magyarországon, mint Erdélyben, bár termékenként eléggé változik. Amíg a színes tévé elterjedtsége Magyarországon 97%, Erdélyben 95,6%, nem szignifikáns az eltérés, addig automata mosógép a magyar válaszadók háztartásainak 86%-ában van (vidéken ez az arány 85%), az erdélyi háztartásoknak azonban csak 75%-a rendelkezik ezzel; mosogatógépnél még nagyobb a különbség: 17-5,5%.
Számítógépnél, laptoppal 10%-os a lemaradás, így a 75 éves és fiatalabb, felnőtt erdélyi magyarok 53%-a rendelkezik számítógéppel, laptoppal, videómagnója, DVD lejátszója kb. 23%-kal (vidéken 22%) kevesebb erdélyi magyarnak van (54,7%), mint magyarországinak.
Kevés a diploma
Iskolai végzettség tekintetében jelentős a különbség a két népesség között. Magyarországon a 19-75 éves korú népesség 20%-a, és a vidéki Magyarország 17,2%-a is felsőfokú (egyetem vagy főiskola) végzettséggel rendelkezik, míg az erdélyi magyaroknak csupán 9,4%-a. Itt megjegyzendő, hogy Romániában a magyarok iskolázottsági hátránya országos szinten is számottevő, mintegy 2%-kal marad el az össznépességtől
A foglalkoztatottak aránya, akik jelenleg is dolgoznak, ugyancsak jelentősen magasabb Magyarországon 54,7% (53,5 Budapest nélkül), az erdélyiek 46,5%-hoz képest, azzal együtt, hogy az aktív népesség aránya hasonló, tekintve a munkanélküliek nagyobb arányát Erdélyben.
|
A kutatás megállapítja, hogy Magyarországon magasabb a felső vezetők és az értelmiségiek aránya, mint Erdélyben, és az eltérés számottevő: a vezetők feleannyian vannak Erdélyben (3%), az értelmiségiek pedig még a vidéki Magyarországon is 13,6%-ot képeznek, míg az erdélyi magyarok mindössze 9,3%-a sorolható ide. Ezt az eltérést már az egyetemet végezettek kisebb hányada alapján is előre lehetett jelezni. |
A kutatás részleteit és a táblázatokat itt találja!
