Nagyvilág

Orbán óta „másként jár az óra”

orbán (orbán, )
orbán (orbán, )

Az ellenzékről, a belpolitikai megosztottságról és az alkotmánymódosításról írtak a külföldi lapok.

Három éve, amióta Orbán Viktor került kormányra, „másként jár az óra” Magyarországon – írta a Der Standard. A kormányfő programjának része a „teljes elitcsere”, akár az intézmények működőképességének rovására is, ahogy azt a hatóságok  elmúlt napok hókáosza alatti magatartása is mutatta. A liberális osztrák napilap szerint „Magyarország megosztott ország”. A kormány – áll a cikkben – a külföldi multikat bűnbaknak nyilvánítja, a Jobbik jobboldali szélsőségesei, de „Orbánhoz közel álló gyűlöletprédikátorok is, mint például Bayer Zsolt”, gyalázzák a romákat. Szaniszló Ferenc, egy „antiszemita összeesküvéselmélet-gyártó” – fogalmazott a lap – állami Táncsics-díjat kapott.

Közvélemény-kutatások szerint Orbán Viktor 1,5 milliós szilárd választói bázissal rendelkezik. Ez elegendő lehet egy újabb ciklusra a 2014-es választásokon. Ugyanakkor mindenekelőtt a fiatalok egyre kevesebb perspektívát látnak maguk előtt. Budapesti kocsmákban gyakran arról folyik a beszélgetés, hogy kinek melyik barátja hagyta el éppen az országot. Vannak azonban olyanok is, akik „nem esnek apátiába, s nem fordítanak hátat országnak”. A Milla mozgalom tüntetései „újra és újra tízezreket visznek az utcára” – fogalmaz a Der Standard, amely szerint „új minőséget” hozott a tiltakozásokba az egyetemisták és középiskolások mozgalma.

A svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) értékelése szerint az Együtt 2014 vasárnapi tüntetése nem tudta mobilizálni a tömegeket. Megfigyelők egyetértenek abban – írta Meret Baumann –, hogy a választásokat a gazdasági helyzet és az emberek mindennapi gondjai fogják eldönteni, nem az alkotmányos és polgárjogi kérdések. A liberális konzervatív lap szerint a választási rendszer 2011-es módosítása után az ellenzéknek csak akkor van esélye a 106 egyéni mandátumért folytatott versenyben a Fidesszel szemben, ha minden választókörzetben előre megegyeznek egy jelöltben. A rossz népszerűségi adatok ellenére az ellenzék esélyei „sértetlenek”, mert még a Nézőpont Intézet adatai is azt mutatják, hogy a legtöbb megkérdezett, 38 százalék nem döntötte el, kire szavazzon, a Fidesz népszerűsége visszaesett. Ahhoz azonban, hogy lépést tudjon tartani vele, az ellenzéknek annál több dologban kell egyet értenie, mint az Orbánnal való szembenállás – írta az NZZ.


Fotó: MTI / Kovács Attila

A Libération című francia liberális napilap „Orbán Viktor alkotmányos puccsa” című terjedelmes írásában bírálja az alkotmánymódosítást. A cikk már az elején megjegyzi, hogy az ellenerőkre szájkosarat tevő negyedik módosítás kiváltja Brüsszel és Washington bírálatait. A jogi tekintetben abszurd módosítás az alkotmánybíróság elleni bosszú, ugyanakkor egy folyamat betetőzése is. Az Orbán-kormány már hatalomra jutásakor fenntartotta magának a jogot a bírók kinevezésére, majd a nyugdíjazottakat lojális katonákkal váltotta fel. Megfosztotta az állampolgárokat attól, hogy e testülethez forduljanak, és állandóan szűkítette annak hatáskörét. Gúzsba kötötte, azután elnémította, most pedig megfojtotta – írja a lap.

Megalapozottnak és jogosnak tartja az Európai Unió bírálatait a legutóbbi magyarországi alkotmánymódosítás ügyében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap egyik cikkírója. Brüsszel és Budapest viszonya már hosszabb ideje feszült. Miután a múltban ez nem minden esetben volt Magyarország hibája, most is felmerült a kérdés, hogy nem a kettős mérce alkalmazásáról van-e szó ismét. „Most nem ez a helyzet” – állítja Jan Bures, a Postovní Banka fő gazdasági szakértője a „Magyar út” című, a lap véleményoldalán közölt írásában.

„Ha Orbán lépéseit összefüggéseiben vizsgáljuk, rájövünk, hogy nincs semmi másról szó, mint a hatalomnak minden eszközzel a saját kezében való összpontosításáról. Az Európai Bizottság joggal fújt riadót. Orbán Viktor nem azon igyekszik, hogy értelmesen módosítsa az alkotmányt, hanem hogy önmagát az alkotmány fölé helyezze” – írja a közgazdász.

„Orbán Viktor kokárdája” címmel terjedelmes kommentárt közölt a Rzeczpospolita című lengyel jobboldali lap. A cikk szerint a Fidesz az alkotmány negyedik módosításával a demokrácia határait próbálgatja, de a szerző szerint túlzásba esik, aki szankciókra hív fel. Azt írta, a parlamenti kétharmad „végső érvként” való kezelése „a politikai könyörtelenség” jele, ám a „diktatúra” emlegetése erősen túlzó. Megjegyzi ugyanakkor: már a jobboldali sajtó is Magyarország elszigetelődéséről ír, amelyhez hozzájárul a kormány gazdasági szabadságharca is.

A tagesschau.de „Felháborodás a díjazottak miatt – Magyarország érdemrenddel tüntet ki antiszemitákat” címmel számolt be a kitüntetésekről. A szerző, Stephan Ozsváth kiemelte: az illetékes miniszter, Balog Zoltán nem nyilatkozott Bakay Kornél és Petrás János, a „Jobbik ‘házi zenekarának’ számító” Kárpátia együttes énekesének kitüntetéséről. Megfigyelőkre hivatkozva hozzátette: Orbán Viktor „a kitüntetésekkel a Jobbikot és más szélsőjobboldaliakat akar behálózni”.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik