Nyolcmillió koronát kap az EU

Alfred Nobel talán meg is ijedne, ha látná, hogy micsoda médiacirkusz, csillogás és felhajtás veszi körül a díjazottakat, hiszen ő maga visszahúzódó és szüntelenül dolgozó férfi volt. Alapítványával azokat a teljesítményeket akarta jutalmazni, melyek az emberiség nagy hasznára válnak.

Az ember a díj mögött

Alfred Nobel, a dinamit feltalálója 1833-ban Stockholmban született, de családja még gyermekkorában Szent Pétervárra költözött, ahol feltaláló édesapja egy virágzó vállalkozást épített fel. Alfréd bátyjai követték példáját, bakui olajkutak feltárásával és kitermelésével az európai olajipar jelentős szereplőivé váltak, miközben ő maga, saját útját járva feltaláló és iparos lett.

Huszonhét évesen tért vissza Svédországba, ahol egy kísérlet során az egyik bátyja és több munkatársa életét vesztette. Ez a tragédia ösztönözte őt arra, hogy egy jóval kisebb kockázattal működő robbanószert kísérletezzen ki. A találmányt, ami híressé és jómódúvá tette dinamitnak nevezte el. Svédországban és még több mint egy tucat országban alapított vállalatokat, emiatt rengeteget utazott. Szenvedélyesen kísérletezett. Háromszázötvenöt szabadalma volt az ipar és a tudomány legkülönbözőbb területein. Ki gondolná, hogy a műselyem ötlete is az övé volt?

Öt nyelven beszélt, igaz csak az íróasztalfióknak, de írt verseket, drámákat, és töretlenül hitt a tudományban. Nem csoda hát, hogy az irodalom és a természettudományok legjelesebb művelőit különösen nagyra tartotta, és elismerésükről gondoskodni akart.

A rokonoknak nem tetszett az ötlet

1895. december 10-én nőtlenül és gyermektelenül halt meg San Remoban. Rokonsága természetesen azt gondolta, hogy hatalmas vagyonán osztozkodhat, és mindannyian igencsak meglepődtek, amikor kiderült, hogy a 32 millió svéd korona (mai értékén 950 millió forint) teljes egészében a nevét viselő alapítvány kezelésébe került. A rokonok tiltakoztak és megpróbálták a végrendeletet érvényteleníteni.

Halála után öt évvel, 1901. december 10-én végül mégis kiosztották az első díjakat. A fizika, a kémia, a pszichológia vagy a gyógyítás, az irodalom területén és a békéért nyújtott teljesítményért lehet jelöltet állítani. Svéd és külföldi akadémiák és egyetemek, Nobel-díjasok nyújthatnak be javaslatokat minden év február elsejéig. Aki önmagát ajánlja, azt kizárják. Kategóriánként általában kétszáz-háromszázötven név érkezik be, a békedíj esetében kevesebb, mint kétszáz.

Minden javaslatot megvizsgálnak, a szakértői véleményeket az ellenvéleményeket összegyűjtik és csak röviddel a jelöltek októberi ismertetése előtt derül ki a végső névsor. Voltak azonban évek, amikor nem ment minden ilyen flottul. A két világháborúban, de a húszas, harmincas években többször is előfordult, hogy nem találtak megfelelő jelöltet. Ezekben az években a pénz a Nobel Alapítvány vagyonát gyarapította.

A matematikusokat nem szerette

Azt, hogy a békedíjat mindig Oslóban, a norvég Parlamentben kell átadni Alfred Nobel kötötte ki. Akkoriban Svédország és Norvégia még egy unióban működött, ami csak 1905-ben bomlott fel. A közgazdasági díj tulajdonképpen nem „eredeti” Nobel-díj. A Svéd Nemzeti Bank alapította 1968-ban Alfred Nobel emlékére. Ezt a hatodik díjat mégis a többivel együtt osztják ki.

Gyakran kérdezik, miért nincs matematikai díj. Tulajdonképpen nincs rá igazán magyarázat. A Nobel-múzeumban mesélt történet a következő: Nobelnek volt egy nála jóval fiatalabb barátnője, Sophie Hess, aki egy találkozásukkor bevallotta, hogy gyermeket vár. Egyesek szerint a gyermek apja Gösta Mittag-Leffler matematikus volt. Nobel általa valamennyi matematikust kizárta az elismerés lehetőségéből.  Mindez ugyan jól hangzik, de semmi nem támasztja alá. És kétséges, hogy Nobelt ilyen kicsinyes és személyes bosszú vezérelte volna.

Már csak 8 millió korona

De mit kapnak egész pontosan a díjazottak? Egy egyedi, művészek által tervezett oklevelet, egy húszdekás, huszonnégy karátos arannyal bevont, tizennyolc karátos érmet és az idei évig tízmillió svéd koronát. Sajnos a krízis a Nobel Alapítvány vagyonát is hátrányosan érintette, az idei díjazottak már csak nyolcmillió svéd koronát kaphatnak (körülbelül 250 millió forint). A díjazottak beírják a nevüket a vendégkönyvbe, miként azt híres elődeik százai is tették. Ráadásként jár a királyi kézfogás és a kötelező ünnepi vacsora.

A svédek majdnem egy egész héten keresztül ünneplik a Nobel-díjat. A díjazottak már december ötödikén megérkeztek a svéd fővárosba és a Nobel Alapítványnál köszöntötték őket. A rákövetkező napokban sorra adták a sajtótájékoztatókat, előadásokat tartottak és fogadásokon, vacsorákon vettek részt.

Szombaton a svéd királyi család jelenlétében zajlott a hagyományos Nobel-díj koncert, amelynek színvonalát két generáció neves művészei garantálták: a Királyi Filharmonikusokat a világhírű Christoph Eschenbach vezényelte és az ifjú Ray Chen hegedült.

Vasárnap rendezték meg első alkalommal a Nobel Hét Párbeszédét, „A genetika forradalma” címmel. A szervezők nem csupán visszatekintettek a tudomány történetére és azt ünnepelték, hogy ötven éve kapta Francis Crick, James Watson és Maurice Wilkins a DNS szerkezetének felfedezéséért a Nobel-díjat, de előre is néztek a genomkutatásra. A beszélgetések tárgya volt még a genetikai forradalom hatása a társadalomra. (Bővebben a Párbeszédről)

Áder mégsem lesz ott

Hétfőn délután fél ötkor nyújtják át az idei díjakat a stockholmi Concert Hallban, amit a városházán este hétkor követ a bankettek bankettje, a gálavacsora. (A díjátadás élőben követhető.)

A hagyomány szerint a díjazottak házastársukkal együtt a királyi család asztalánál foglalnak helyet. Ezenkívül egy kisebb körben a stockholmi palotába is meghívásuk van a királyi családhoz. Idén ez egy kicsit bonyolultabb a Nobel-békedíj kapcsán, azt ugyanis az Európai Unió kapja. Az ünnepségen a 27 tagállam közel kétharmada legfelső szinten képviselteti magát. Magyar részről Áder János államfő lett volna jelen, de az időjárási viszonyok miatt törölték azt a repülőjáratot, amellyel Oslóba utazott volna, így mégsem vesz részt a rendezvényen.

A díjat Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke veheti át, aki így nyilatkozott: “Az EU egy nehéz szakaszában van, de biztos vagyok abban, hogy sikeresek leszünk. A bizonytalanságból és a recesszióból a korábbinál erősebben kerülünk ki.”

Vasárnap este viszont norvég baloldali és emberi jogi csoportok mintegy ezer tagja tüntetett Oslóban az ellen, hogy az EU kapja az idei Nobel-békedíjat.

Thorbjorn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke október 12-én jelentette be Oslóban, hogy a 2012-es Nobel-békedíjat az Európai Unió kapta az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.