Koszorúzással emlékeztek vasárnap Oslóban az egy évvel ezelőtti terrortámadás áldozataira. V. Harald norvég király és Jens Stoltenberg miniszterelnök helyezte el a koszorúkat. A kormányfő arról beszélt, hogy a tömeggyilkos Anders Behring Breivik kudarcot vallott. Pokolgépével és ámokfutásával meg akarta változtatni Norvégiát, ám annak népe kiállt az ország értékei mellett.
Tavaly július 22-én Breivik autóba rejtett pokolgépet robbantott Oslo belvárosában, nyolc ember életét oltva ki, majd rendőrnek öltözve Utoya szigetére utazott, ahol 69 embert ölt meg a norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. A 33 éves férfi beismerte tettét, de nem tartja magát bűnösnek, ami sokak szerint önmagában is őrület.
Anders Behring Breivik bűnössége nem kérdéses, elmeállapota azonban igen. Az ügyészség szerint nem volt beszámítható tette végrehajtásakor, a védelem szerint igen. A perben augusztus 24-én várható az ítélet. Ekkor dőlhet el, hogy elmebetegnek nyilvánítják-e Breiviket. Ha igen, akkor élete végéig zárt intézetbe kerül. Ha nem, „megússza” 21 évi szabadságvesztéssel, bár 54 évesen vélhetően így sem szabadulhatna, egy rendelkezés szerint egy erőszakos bűnöző elzárható, amíg veszélyt jelent a társadalomra. Breivik korábban jelezte: ha börtönre ítélik, nem fellebbez.
A tömeggyilkos a tárgyalások többségén az érzelemnek szinte semmi jelét nem mutatta, többször is egy fasiszta köszöntés sajátos verziójával „üdvözölte” a bíróságot. Csak saját magától hatódott meg, amikor a vád lejátszott egy videót, amelyen azt az elképzelését mutatta be, miként kelnek fel Európa keresztényei a gyarmatosító muszlimok ellen. Geir Lippestad védő akkor azt mondta, hogy Breivik akciójával csak emlékeztetni akarta magát a muszlimok hódítása által fenyegetett Európa megmentéséért „önként vállalt küldetésére”.
Tragédia két felvonásban – kattintson a képre a galériához!
Fotó: MTI
A norvég mészáros a legapróbb részletekig ecsetelte ámokfutását úgy, hogy közben egyszer sem csuklott el a hangja, tekintete mindvégig üres volt. Néhány pszichiáter egyetértett abban, hogy az érzelem és az empátia ilyen mértékű hiánya súlyos mentális betegségre utal, de a bíróság által felkért két, pszichiáterekből álló csoport pszichéjével kapcsolatban egymástól eltérő álláspontot képviselt.
Breivik magát politikai harcosnak tekinti, a tárgyaláson azt hangoztatta, a lehető legrosszabb, ami történhet vele, ha pszichiátriára küldik. Azzal vádolta meg a norvég hatóságokat, hogy elmebetegként próbálják őt beállítani, hogy ezzel csökkentsék politikai nézetei jelentőségét. Mint mondta, a vele foglalkozó 37 szakemberből 35 nem állapított meg nála semmilyen mentális zavart.
Az utolsó tárgyalási napon Breivik a felmentését követelte. Szerinte ő Norvégiát védte az iszlámtól és a multikulturalizmustól. Breivik “barbárnak”, de “jogosnak” nevezte tettét, amihez hasonlókra lehet számítani a jövőben. “A norvég és európai ellenállási mozgalmakban részt vevő testvéreim ezt az ügyet nagyon pontosan nyomon követik, s mindeközben újabb támadásokat készítenek elő” – mondta, hozzátéve, hogy azokban akár 40 ezren is meghalhatnak.
A terrortámadásokkal Breivik annyit mindenképpen elért, hogy a bevándorlás mint téma Európa figyelmének fókuszába került. A vérengzés végképp belevéste a nemzetközi közvélemény tudatába, hogy valami nincs rendben. És ez így van akkor is, ha csak egy magányos fanatikus váltotta valóra szerepjátékainak és mesevilágának gyilkos vágyait. Ugyanakkor többen figyelmeztettek arra, hogy magányos terroristák foglyává válhat Európa.
Egyébként elképesztő figyelem övezi a tömeggyilkos ügyének tárgyalását. Májusban egy férfi önpusztító módon próbált meg bejutni az oslói bíróság épületébe. Meggyújtotta a haját, majd megpróbálta áttörni a rendőrkordont, ám a biztonsági emberek leteperték. Súlyosan megsérült, kórházba vitték.
