Nagyvilág

Továbbították Palesztina tagfelvételi kérelmét

Továbbküldte az ENSZ fõtitkára Palesztina tagfelvételi kérelmét a Biztonsági Tanácsnak.

Továbbította Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) pénteken a Palesztina teljes jogú ENSZ-tagállamként történõ felvételét célzó kérelmet – közölte egy ENSZ-szóvivõ.

A kérelmet elõzõleg Mahmúd Abbász palesztin elnök nyújtott át a fõtitkárnak, ENSZ-közgyûlési beszéde elõtt.

Abbász minden nemzetközi nyomásgyakorlással dacolva nyújtotta be a tagfelvételi kérelmet, bár az általa államként elismertetni remélt palesztin terület nagy részét Izrael megszállva tartja, az Egyesült Államok pedig a kérelem biztonsági tanácsi megvétózásával fenyegetõzik.

A BT a várakozások szerint akár hosszú hónapokra is el fogja halasztani a szavazást a kérdésrõl.

A palesztin lépés nyomán a világszervezet székházában összeültek a két fél között közvetítõ ”kvartett” – az Egyesült Államok, az EU, Oroszország és az ENSZ – képviselõi, hogy megtalálják a módját, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék a feleket.

A Közgyûlés általános vitájában Abbász azonban az izraeli-palesztin válság rendezésére vonatkozó nemzetközi megállapodások tiszteletben tartását és a megszállt területeken létesített zsidó telepek további bõvítésének azonnali leállítását szabta a tárgyalások feltételéül, Netanjahu viszont feltétel nélküli egyezkedést ajánlott, még pénteken, az ENSZ New York-i székházában.

“Találkozzunk még ma az ENSZ-ben. Nem tudok egyedül békét teremteni. Nem tudom megteremteni e békét ön nélkül” – üzente Netanjahu Abbásznak. „Mindketten Ábrahám gyermekei vagyunk, s sorsunk összefonódott” – tette hozzá.

“Az ENSZ közgyûlése is munkahely”

A palesztin elnököt a hivatalos delegációk többsége és a teremben lévõ civil szervezetek képviselõi felállva üdvözölték, amikor bejelentette, hogy átnyújtotta az ENSZ-fõtitkárnak a státuskérelmet. Az izraeli miniszterelnök, noha azzal vezette fel szónoklatát, hogy nem tapsot aratni jött, hanem az igazságot elmondani, mégis kiváltotta több küldöttség tetszésnyilvánítását.

Az MTI kérdésére, hogy Magyarország képviselõi milyen magatartást tanúsítottak a palesztinelnök bejelentésének szóló ünneplés alatt, Tóth József, a külügyminisztérium sajtófõnöke kijelentette, hogy magyar diplomaták nem szoktak részt venni ovációkban, s a világszervezet Közgyûlése is egy munkahely, ahol mindenki a saját feladatát végzi.

Mahmúd Abbász, miután hosszan sorolta a palesztinokat a „gyarmati katonai megszállás” során elszenvedett sérelmeket, hangsúlyozta, hogy a palesztinok teljes jogú tagállamként való elismerése segíti a békefolyamatot, és felszólította azokat az országokat, amelyek még nem ismerték el a palesztin államiságot, hogy ezt mihamarabb tegyék meg. Netanjahu, aki az iszlám radikalizmus közel-keleti elõretörésének veszélyeirõl és Izrael jogos biztonsági igényeirõl beszélt, ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a palesztinoknak az állammá válásuk elõtt a zsidó állam biztonságát szavatoló békeszerzõdést kell kötniük Izraellel.

Schmitt is beszélt

Magyarország kész érdemben hozzájárulni minden olyan erõfeszítéshez, amelynek célja, hogy megerõsítse az ENSZ konfliktusmegelõzõ és közvetítõ képességét – jelentette ki az általános vitában Schmitt Pál köztársasági elnök, emlékeztetve a jelenlévõket arra, hogy Magyarország a 2012-2013-as idõszakra megpályázta az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagságát.

A BT öt új nem állandó tagjáról október 13-án dönt titkos szavazással a 193 tagú nemzetközi szervezet Közgyûlése.
Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja az ENSZ Alapokmányába és a nemzetközi jogba foglalt elveket és célkitûzéseket, így a nemzetek közötti egyenlõséget, a viták békés rendezését és az emberi jogok tiszteletben tartását.

“Hiszünk a konfliktuskezelés integrált megközelítésében, s támogatni fogjuk a biztonság és a fejlõdés kérdéseinek egységes kezelését, valamint azt, hogy erõsödjön az együttmûködés a Biztonsági Tanács és az ENSZ többi fõ szerve között” – jelentette ki az államfõ.

Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy Magyarország a legjobb tudása szerint továbbra is hozzá fog járulni a mai kihívások kezeléséhez olyannyira nélkülözhetetlen ENSZ-rendszer országai közötti globális együttmûködés erõsítéséhez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik