Nagyvilág

Közlekedési káosz Görögországban

Komoly fennakadások vannak a közlekedésben Görögországban, mert sztrájkolnak az ágazatban dolgozók szakszervezetei. Így tiltakoznak az újabb megszorítások ellen.

Hatalmas dugók okoztak közlekedési káoszt a görög fõvárosban, miután a tömegközlekedési dolgozók 24 órás sztrájkja miatt nem járnak a buszok, metrók, trolik és vonatok.

A repülésirányítók három órára beszüntették a munkát, közép-európai idõ szerint fél tizenkettõtõl délután fél háromig. A sztrájk fõként a belföldi repülõforgalmat érintette.

A tömegközlekedésben dolgozók az ellen tiltakoznak, hogy a kormány tíz százalékos elbocsátást tervez az ágazatban, a taxisok pedig a taxipiaci nyitást ellenzik.

A kormány terve szerint a jövõben nem korlátoznák a kiadható taxisengedélyek számát, és kiváltási díjukat is jelentõsen csökkentenék; az eddigi 150 ezer euróról mintegy 3 ezer euróra. A licencet még drágán megvásárló taxisok attól tartanak, hogy az intézkedés nyomán tömegesen jelennek meg új versenytársak a piacon, kiszorítva a régieket.

A taxisok eddig nyugdíjba vonulásuk elõtt maguk adták el engedélyüket az új jelentkezõknek, és az engedélyekért akár 200 ezer eurót is adtak. Athénban eddig mintegy 14 ezer, egész Görögországban 30 ezer taxis mûködhetett, számuk az új intézkedéssel jelentõsen nõhet.

Újabb kiadáscsökkentõ intézkedések

A görög kormány tegnap újabb megszorító csomagot jelentett be. Ennek központi eleme, hogy a korábban elhatározotthoz képest nagyobb lesz a leépítés a közszférában, és bizonyos kategóriákban csökkennek a nyugdíjak. Egy kormányszóvivõ szerint az újabb csomag el fogja nyerni a nemzetközi hitelezõk tetszését.

A korábban tervezett húszezer helyett az idén harmincezer közalkalmazott kerül “tartalékba”, ami azt jelenti, hogy egy évig fizetésük 60 százalék kapják, s ha ezen idõ alatt nem tudnak elhelyezkedni, akkor felmondanak nekik.

20 százalékkal csökkentik a havi 1200 eurónál nagyobb nyugellátásban részesülõk nyugdíját, illetve azokét az állami alkalmazottakét is, akik 55 évesnél fiatalabb korban mentek nyugdíjba (náluk az 1000 euró fölötti rész 40 százalékát veszik el). A kormány döntött a reformok, valamint a privatizáció gyorsításáról is.

Az újabb intézkedések lehetõvé teszik, hogy Görögország 2014-ig eleget tegyen a nemzetközi hitelezõkkel – Európai Unió, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap – szemben fennálló valamennyi kötelezettségének – mondta a kormányszóvivõ, és megerõsítette, hogy Görögország az euróövezet tagja marad.

Helyzetjelentés Athénból

Die Presse címû osztrák lapban Dr. Günter Tews, másfél éve él Athénban élõ jogász számolt be a takarékossági intézkedések drámai következményeirõl. Mint írja, a görög kormány 20-30 százalékkal csökkentette az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat; a minimálbér havi 600 euróra csökkent. Ezzel párhuzamosan drasztikus áremelések léptek életbe az utóbbi 15 hónapban: a benzin és a gázolaj 100, a villanyáram, a gáz és a tömegközlekedési tarifák 50 százalékkal emelkedtek.

A 165 ezer kereskedelmi egység egyharmada bezárt, egy másik harmada képtelen bért fizetni alkalmazottainak. Ezerszámra látni athéni üzletek bejáratán a feliratot: Enoikiazetai – kiadó! A fogyasztás drámai mértékben esik vissza. Azok a családok, ahol a két keresõ korábban havi 4000 eurót vitt haza, ma kétszer 400 euró munkanélküli segélybõl próbálnak megélni – miközben a segélyt gyakran többhónapos késéssel fizetik ki.

Állami alkalmazottak, illetve államközeli cégek (Olympic Airways, közkórházak) dolgozói hónapok óta nem kapnak fizetést; azzal áltatják õket, hogy “majd októberben” vagy esetleg jövõre lesz pénz. A csúcsot a kulturális tárca állította fel: az Akropoliszon dolgozó munkatársainak 22 hónapon át nem fizetett bért.

Az állam iszonyú pénzekkel tartozik a tb-kasszáknak, amelyek viszont nem tudnak fizetni a kórházaknak, gyógyszertáraknak – ezek viszont képtelenek fizetni az alkalmazottaikat. Az EU-tól érkezõ milliárdos pénzcsomagok 97 százaléka hírek szerint nyomban visszaáramlik Brüsszelbe, onnan tovább a bankokhoz a tõkerészletek és kamatok törlesztésére.

Több tízezer teherautós és taxis vállalkozó egyenként tízezernél is több eurót fizetett vállalkozói engedélye fejében, túlnyomórészt hitelekbe verve magát. A kormány piacliberalizálási terve nyomán azt látják, hogy az új vállalkozóknak alig kell valamit fizetniük a fuvarozási engedélyért, miközben õk még javában törlesztik a hiteleket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik