A 8 milliárd eurós részlet az ország pénzügyeinek áttekintése után lenne esedékes, de a mentõakcióban részvevõ euróövezet és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékesei halogatják az értékelést, mivel a görög helyzet az euróövezet jövõje szempontjából is egyre bonyolultabb.
Az IMF és az Európai Központi Bank illetékesei szeptember elején váratlanul elhagyták Athént anélkül, hogy megerõsítették volna: Athén valóban teljesíti a 2010 májusban jóváhagyott 110 milliárd eurós mentõcsomag feltételeit.
Görögország jövõje az euróövezeten belül van – adott hangot véleményének Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfõ azon a telefonkonferencián, amelyet Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel hármasban folytattak szerdán este. Az euróövezet két vezetõ politikusa ugyanakkor hangsúlyozta: elvárják az athéni kormánytól, hogy szigorúan és hatékony módon léptesse életbe azokat a megszorító intézkedéseket, amelyeket a júliusban jóváhagyott legutóbbi mentõcsomag feltételeként szabott a nemzetközi pénzügyi közösség.
Hasonló szellemben nyilatkozott a görög kormány szóvivõje is, aki a megbeszélésekrõl elmondta: a görög kormány mindenben tartja magát takarékossági programjához. Az athéni kormányszóvivõ is azt emelte ki nyilatkozatában, hogy a telefonkonferencia résztvevõi egybehangzóan állították: Görögország az euróövezet elválaszthatatlan része. Merkel és Sarkozy minden olyan vitát elutasított, amely Görögországnak az euróövezetbõl való kizárására irányul.
A Reuters felmérése szerint Görögország valószínûleg egy éven belül csõdbe jut, miután felõrölte az euróövezeti tagországok türelmét, de az euró feladásának esélye mindössze egy az öthöz.
A több mint 50 gazdasági szakértõ megkérdezésével az elmúlt két napon végzett felmérés 65 százalékos valószínûséget ad a görög államcsõd bekövetkezésének, és a megkérdezetteknek a fele tartotta úgy, hogy erre már 12 hónapon belül sor is kerülhet. A prognózisok 25 és 100 százalékos esély között szóródtak.
A válság megoldására sokak által egyetlen lehetõségnek tekintett közös európai kötvény kibocsátásának még annak ellenére is 40 százalékos esélyt adnak a megkérdezettek, hogy a német alkotmánybíróság gyakorlatilag megtiltotta Berlin részvételét egy ilyen programban. A felmérés átlagosan 18 százalékos valószínûséget adott az euró feladásának.
