Külföld

Orbán nyit a királyság felé

admin
admin

2011. 08. 24. 06:00

A jó magyar-szaúdi viszonyt Gyurcsány hat éve egy félmondattal hazavágta, most azonban újra megindult a közeledés. Mit akarunk mi Szaúd-Arábiától, és mit akarhatnak a szaúdiak tõlünk?

Orbán Viktor már 2001-ben közeledett Szaúd Arábiához, a barátságos viszonyt azonban Gyurcsány Ferencnek 2005-ben egy félmondattal sikerült teljesen hazavágnia. A mélyen sértõ megjegyzésben a volt miniszterelnök viccesen arab terroristáknak titulálta a hazánk ellen játszó szaúdi válogatott focistákat. Válaszul Szaúd-Arábia hazarendelte nagykövetét, és sajtóössztûz indult Gyurcsányra az ellenzéki és arab lapokból egyaránt.

Pedig a kapcsolatok addig egészen jól alakultak: Orbán 10 éve az al-Riyadh napilapnak adott interjút, szóba került a Szaúd-Arábiai Királyság nagykövetségének közeli megnyitása is, valamint egy írásbeli megállapodás a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Szaúdi Kereskedelmi és Iparkamarák Tanácsa között. Más kérdés, hogy ebben az idõben a magyar miniszterelnök még egy kedvezõ gazdaságpolitikai kilátásokkal és „6-7 százalékos gazdasági növekedéssel” rendelkezõ ország vezetõjeként ment Szaúd-Arábiába. Orbán szavai szerint a 30 milliárd eurós magyar exportból ekkor 30 millió dollárnyi részt tett ki az arab országba irányuló magyar export és még ennél is alacsonyabb, mindössze 1,2 millió dolláros szaúdi importra volt országunknak szüksége.

2005 - ekkor még éppen szóba álltak (fotó: Sós Lajos / MTI)

2005 – ekkor még éppen szóba álltak (fotó: Sós Lajos / MTI)

Gyurcsány emlékezetes terroristás mondata után két évre volt szükség, hogy némileg rendezõdjön a viszony, 2007 õszén szakmai látogatást tett Magyarországon a Szaúd-Arábiai Királyság küldöttsége a vízügyi miniszterhelyettes vezetésével. A delegációban az elõzetesen egyeztetett szakterületek – felszín alatti vizek, vízellátás, szennyvíztisztítás – vezetõ kormányzati szakértõi, valamint Rijád fõváros vízigazgatója vett részt.

Összemelegedve

2010-ben, már a második Orbán-kormány idején, újra megtalálta a közös hangot a két ország. A kormányfõ hivatalában fogadta Nizar bin Obeid Madanit, Szaúd-Arábia külügyi államminiszterét. Itt került elõ újra a kétoldalú kapcsolatok felmelegítése és elmélyítése, elsõsorban a külkereskedelmi kapcsolatok dinamizálása révén. Munkacsoportok is létrejöttek annak érdekében, hogy elérjék, „a komoly piaci erõvel rendelkezõ Szaúd-Arábia befektetéseibõl Magyarország is részesüljön”. Emellett Orbán Viktor meghívta Magyarországra Abdullah bin Abdul Azizt, Szaúd-Arábia királyát.

Abdullahé a világ egyik legszebb hajója

A szaúdi emír, Abdullah családi jachtja 147 méterével a világ 4. leghosszabb magántulajdonú hajója. A bárka 27 éves, de nem látszik rajta a kor, mert már háromszor újították fel több millió dollárért. Érdekessége, hogy a szokásos luxuson kívül, mint az úszómedencék, a gigantikus étkezõ vagy az edzõterem, van benne mecset és egy teljesen felszerelt kis kórház is több orvossal. A hírek szerint az Abdulaziz hadihajónak sem utolsó, mivel az emír föld-levegõ rakétákkal és torpedóelhárító rendszerrel szerelte fel.

Idén júniusban Becsey Zsolt, azóta menesztett külgazdasági államtitkár tárgyalt Rijádban a Szaúd-Arábia és Magyarország közötti politikai, stratégiai kapcsolatok erõsítésérõl, valamint egyebek között mezõgazdasági, pénzügyi, ingatlanfejlesztési, turisztikai együttmûködési lehetõségekrõl. A delegációt a szaúdi kereskedelmi- és ipari minisztérium miniszterhelyettese hívta meg, tagjai pedig többek között Pleschinger Gyula, az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Lengyel László, az Eximbank igazgatója, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal stratégiai igazgatója voltak, valamint elkísérte õket egy 15 fõs üzletember csoport is. Az államtitkár megbeszélést folytatott a SABIC ipari termelési holding, egy több tízmilliárdos árbevételû gigavállalat elnökével, az állami királyi kutatási és technológiai központ vezetõjével, a legnagyobb élelmiszer-ipari vállalat elnökével, és a Kingdom Holding vezetõjével is. Alwaleed Bin Talal Bin Abdulaziz herceg az egyik tulajdonosa a Four Season hotelláncnak, így a budapesti Gresham Hotelnek is.

Várjuk a tõkét

A tárgyaláson a szaúdi fél felvetette a beruházásvédelem és a kettõs adóztatás elkerülésének kérdését, ezek a szerzõdések – Becsey Zsolt akkor úgy nyilatkozott – néhány hónapon belül megszülethetnek. A konkrét együttmûködési területek áttekintésekor a szaúdi fél felvetette, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom gyakorlatilag magyar exportból áll. A tárgyaláson az államtitkár jelezte, hogy Magyarország nyitott – az uniós viszonyrendszeri kereteken belül – a szaúdi termékek elõtt, és felhívta a figyelmet a magyar logisztikai lehetõségekre.

Fotó: Soós Lajos / MTI

Fotó: Soós Lajos / MTI

Tárgyalásokat folytattak annak lehetõségérõl is, hogy Magyarországról jelentõsebb mennyiségû, elsõsorban feldolgozott élelmiszer kerüljön az arab országba. Egy másik stratégiai együttmûködésként felmerült a pénzügyi terület, ahol tárgyalások indítását tervezték annak érdekében, hogy növeljék a szaúdi befektetéseket Magyarországon. A szaúdi fél elmondta, hogy nagy az érdeklõdés a különleges turisztikai, kulturális célú beruházások iránt, és bár az államtitkár konkrét projekteket nem említett, úgy fogalmazott, vélhetõen nem a Gresham Palota marad az egyetlen ilyen irányú szaúdi befektetés.

Végül augusztus közepén a Világgazdaság írt arról, hogy az IMF-nél sokkal kedvezõbb feltételeket kínáló Szaúdi Alaphoz fordul a kormány hitelfelvétel érdekében. “Szaúd-Arábia, amely közel 800 milliárd dollárnyi tartalékkal és a világ legnagyobb olajkészletével rendelkezik, és amelyet elkerült a gazdasági válság, nagy erõkkel keresi a tõkekihelyezés módjait. E téren kiemelkedõen jók Magyarország lehetõségei” – nyilatkozta a lapnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-arab tagozatának elnöke. Miklóssy Ferenc tájékoztatása szerint a 800 milliárd dollár jelentõs részét kezelõ Szaúdi Alap kész százmilliárdos nagyságrendben és hosszú távon beszállni a magyar vízügy, a környezetvédelem és az egészségügy finanszírozásába.

Izrael vagy Szaúd-Arábia?

A szaúdi kormánnyal való együttmûködés különösebb külpolitikai turbulenciát nem keltene valószínûleg a magyar kormány jelenlegi irányvonalát tekintve. Az Izraellel kiemelten jó kapcsolat persze kárát láthatja a szaúdi közeledésnek, ám Izrael és Szaúd-Arábia viszonya is sokat javult az elmúlt idõszakban. Tavaly nyáron helyi sajtóhírek szerint izraeli katonai helikopterek landoltak egy szaúdi reptéren, egy lehetséges Irán elleni támadás részeként, ám ezt a szaúdi hatóságok határozottan cáfolták, az izraeliek pedig nem kommentálták. Az Egyesült Államok köztudottan jó viszonyt ápol az arab országgal, az Európai Unió pedig meglehetõsen kezdetleges kapcsolatban áll a királysággal. Az persze nem vitás, hogy ha Magyarország jó viszonyt akar ápolni az arab országgal, akkor egyértelmûen igennel kell szavaznia szeptemberben, amikor az ENSZ-közgyûlés tárgyal a palesztin állam egyoldalú kikiáltásáról.

Egy lehetséges negatív faktor lehet, hogy az emberi jogok tekintetében Szaúd-Arábia még Kínánál is jóval rosszabb megítélés alá esik a saríja jogrendszer mindennapi alkalmazása miatt. Az arab országban általános gyakorlat a lefejezés, a megkövezés, az amputáció, mint büntetési eljárások. Ez azonban eddig se az Egyesült Államoknak, sem a magyar kormánynak nem feküdte meg a gyomrát. A térséget ismerõ szakemberek szerint pedig Magyarországnak általában is komoly lehetõségei nyílhatnak az arab tavaszként ismert, az észak-afrikai és egyes Öböl-országokon végigsöpört elégedetlenségi hullám után.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.