A hesseni tartományi munkaügyi bíróság keddre virradó éjjel jóváhagyta ugyan a szakszervezet által hirdetett sztrájkot, a munkaadó, a német repülésbiztonsági hatóság azonban az utolsó pillanatban bejelentette: az érvényben lévő törvényeknek megfelelően úgynevezett békítő eljáráshoz folyamodik. Ez pedig azt jelenti, hogy mindkét fél számára azonnali hatállyal úgynevezett megbékélési kötelezettség lép életbe, és ebben az időszakban – amely több hétig is elhúzódhat – sztrájkot nem tarthatnak.
A munkabeszüntetésre ily módon egyelőre nem kerül sor, ami azt jelenti, hogy mind a németországi, mind pedig a Németországba tartó külföldi, köztük magyar utasok fellégezhetnek, és kedden az eredeti terveknek megfelelően útnak indulhatnak.
A csaknem 2000 német repülésirányító kedd reggel 6 órakor lépett volna sztrájkba, és a munkabeszüntetést déli 12 óráig tervezték. Szakértők szerint a sztrájk nemcsak a németországi repülőtereken, de a nemzetközi légi közlekedésben jelentős fennakadásokhoz vezetett volna.
Még hétfő este, első fokon a frankfurti munkaügyi bíróság is jóváhagyta a tervezett munkabeszüntetést, a szakszervezeti követeléseket törvényesnek minősítve. A munkaadó, azaz a német repülésbiztonsági hatóság azonban fellebbezett, a számára ugyancsak kedvezőtlen másodfokú határozat után pedig az utolsó jogi eszközhöz, az említett békítő eljáráshoz folyamodott. A tárgyalásokat egy harmadik, semleges fél bevonásával kell lefolytatni. A munkaadó erre a szerepre egy tekintélyes müncheni munkaügyi jogászt javasolt.
A repülésirányítók szakszervezete az alkalmazottak számára 6,5 százalékos béremelést követelt, sürgette továbbá a túlóra csökkentését, valamint általánosságban a munkakörülmények javítását. Állást foglalt amellett is, hogy a légiirányítók nagyobb beleszólást kapjanak a vállalati ügyekbe. A munkaadó a követelések többségét elutasította.
A Lufthansa és a többi légitársaság előzetesen rendkívüli intézkedésekkel, egyebek között szükségtervekkel készült a keddi munkabeszüntetésre.
A tervezett sztrájkot a német lakosság nagy felháborodással fogadta. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a légiirányítók munkabeszüntetésére a turista-, illetve szabadságszezon kellős közepén került volna sor. A felzúdulást ugyanakkor az is magyarázta, hogy a repülésirányítók keresete jóval meghaladja a németországi átlagot, és megközelíti az évi 120 ezer eurót. Ezenkívül számos kiváltságban részesülnek, így a többi között korábban mehetnek nyugdíjba is. Egy nemzetközi felmérés szerint a német repülésirányítók külföldi kollégáiknál is jobban keresnek.
Elítélte és felelőtlennek nevezte a tervezett sztrájkot a német légikikötők szövetsége is.
Előzetes becslések szerint a sztrájk mintegy 3000 belföldi, illetve nemzetközi járatot és mintegy 400 ezer utast érintett volna.
