Nagyvilág

Az EP bírálta a magyar alaptörvényt

Az Európai Parlament megszavazta az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét bíráló állásfoglalását.

Az Strasbourgban ülésező EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en – köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak – ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak.

Az állásfoglalás szerint a magyar alkotmányban nem elég egyértelmű bizonyos alapjogok védelme, és ezért azt módosítani kellene. A dokumentum kiemelte a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának fontosságát.

Az állásfoglalás megfogalmazói azt is szeretnék, ha az adórendszert, a nyugdíjrendszert és a családpolitikát illetően nem szűkítenék le a jövőbeli kormányok mozgásterét kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvényekkel. Az állásfoglalás szerint helyre kellene állítani az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok kivétel nélküli felülvizsgálatára, valamint változtatni kellene a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentésén.

A magyar néppárti EP-képviselőcsoport a szavazás után közleményt adott ki, amely szerint az állásfoglalásban számos csúsztatás és súlyos tárgyi tévedés szerepel. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ugyanakkor közleményében úgy vélekedett: “az Orbán-kormányt szigorúan bíráló állásfoglalás jól tükrözi a magyar kormányerő teljes nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését”.

Az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az új magyar alaptörvény és a közeljövőben elfogadandó sarkalatos törvények összhangját az uniós szerződések szövegével és szellemével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

Az EP-állásfoglalásból jogi értelemben semmilyen kötelezettség nem hárul Magyarországra.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik