Az Európa-szerte sikeresen (sic!) bevezetett bolognai rendszernek köszönhetően ma már szinte minden egységes a kontinens felsőoktatásában – még a problémák is.
Az újfajta érettségi bevezetése és a sorkötelezettség eltörlése óta Németországban is fiatalabbak a felsőoktatásban tanulók. Náluk újdonságnak számít, ami nálunk korábban is természetes volt: az, hogy a frissen egyetemre beiratkozók átlagéletkora épphogy eléri a huszadik évet, de sokszor még a mesterfokozatot megszerzők se töltik be a huszonötöt. Az „életrajz generáció”-nak is nevezett populáció tagjai szép szorgalmasan ugorják meg (az egyre lejjebb tolt) lécet, amellyel az iskolarendszer fordulópontjain szembetalálják magukat.
Az egyetem a tudományos kutatás helyszíne – véli a Frankfurter Allgemeine Zeitung – ahol a diákok tudása kisebb lehet a tanárokénál, ugyanakkor a felek felnőtt emberként közösen dolgoznak egy-egy problémakör megoldásán. Nehéz azonban elérni ezt olyanokkal, akik képtelenek egy emailt tisztességesen megfogalmazni. A megszólításnál esetleg még sikerül magázással megtisztelni a Tanár urat, de az aláírásig már gyakran kimerülnek az energiák, és a búcsúzásnál csak egy keresztnévre és valami odavetett elköszönési formulára futja.
A probléma nem csak Németországra jellemző: amint korábban már beszámoltunk róla, Szlovákiában a diákok tehermentesítése érdekében felmerült, hogymegszűnik a kötelező államvizsga.
A cikk folytatásáért kattintson IDE.
