Nagyvilág

Magyar nemzetiségi kérdések az EP-ben

Tőkés László a romániai közigazgatás átalakítását, egy szlovák képviselő pedig az új magyar alkotmányt bírálta az Európai Parlamentben.

Két erdélyi magyar európai parlamenti képviselő a tervezett romániai közigazgatási reformot, egy szlovák EP-képviselő az új magyar alkotmányt bírálta szerda éjjel az EP brüsszeli plenáris ülésén.

A néppárti Tőkés László – az EP egyik alelnöke – szerint az elmúlt hetekben a román politika részéről durva támadássorozat és ellenséges hisztériakampány zúdult az erdélyi Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának létrehozóira és általában a romániai magyar közösségre.

“Ezenközben Romániában az ország területi-adminisztratív átrendezésének egy olyan tervét akarják áterőszakolni, amely nyolc megarégió létrehozása által Székelyföld és Partium vidékének számbeli többségben élő magyarságát abszolút kisebbségbe taszítaná” – mondta Tőkés a napirendben biztosított, úgynevezett egyperces felszólalások lehetőségével élve.

Leszögezte, hogy Románia erdélyi magyar képviselői – a helyi önkormányzatok európai chartájának, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának kifejezett előírásai alapján – határozottan visszautasítják “országuk regionális újrarendezésének ezt a demokráciaellenes és diszkriminatív módját”.

Az ugyancsak néppárti Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy a változtatások megvalósítása esetén a romániai magyarság többé egyetlen közigazgatási egységben sem lenne többségben, “elvesztené önkormányzatiságának alapfeltételeit”.

A szlovák szocialista Monika Smolková az egyperces felszólalások sorában a Velencei Bizottságnak az új magyar alaptörvényről közzétett véleményére hívta fel a figyelmet. Különösen az alkotmány azon pontját tette szóvá, amely a határon túl élő magyarokért való felelősségről szól. Az Európa Tanács jogi szakértői testülete a véleményben hangsúlyozta az emberi jogok, így a kisebbséghez tartozók jogainak egyéni, nem kollektív jellegét – mondta.

Smolková azt is kiemelte: a Velencei Bizottság kétségbe vonta annak a demokratikus voltát, ha alkotmányban szabályoznak kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi, gazdasági és pénzügyi politikai kérdéseket.

“Az Európai Unió intézményeinek gyors reagálását várom a magyar alkotmányról szóló velencei bizottsági állásfoglalásra” – mondta a szlovák EP-képviselő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik