Nagyvilág

Válasz a romák gondjaira?

Lee Davis a társadalmi vállalkozások világméretű mozgalmának alapítója. Állítja: a társadalmi vállalkozások hatékonyan segíthetik a cigányok, és a munkaerőpiacról kiszorultak felemelkedését, így megoldhatják Magyarország legégetőbb szociális problémáit. A Nesst szervezet vezetőjével az EU-elnökség egyik hivatalos programján, a Társadalmi Vállalkozások Napján beszélgettünk.

Ön egy Magyarországon szinte teljesen ismeretlen ügyet népszerűsít az EU-elnökség farvizén. Tévedek, ha azt mondom, hogy ez már önmagában is egy társadalmi vállalkozás?

Nem téved nagyot. A társadalmi vállalkozásokat általában a legkritikusabb szociális problémák megoldására hozzák létre. Ilyen például a szegények bankja. Olyan kezdeményezések ezek, amelyek képesek lehetnek a társadalom margójára szorult rétegek integrálására. A társadalmi vállalkozások fontos ismérve például a fenntarthatóság. Úgy kell vállalkozni, hogy az abból származó haszon a közösség érdekeit szolgálja.

Ha tehát egy civil szervezet a parlagfű kiirtását tűzi zászlajára, akkor az aktivisták akár fagylaltot is árulhatnak, hogy előteremtsék a parlagfű elleni küzdelem költségeit?

Igen, azzal a kiegészítéssel, hogy az egész folyamat az ellehetetlenült társadalmi rétegek bevonásával történik. A társadalmi vállalkozások esetében minden az ő integrációjukról szól. Rengeteg fejlődő országban okoz komoly gondot a környezetvédelem. Világszerte számos zöld ügyekkel foglalkozó társadalmi vállalkozást támogatunk, sokaknak például az általunk felkarolt ökogazdaságok biztosítják a megélhetést.

Fotó: Kummer János / fn.hu

Fotó: Kummer János / fn.hu

Magyarországon az egyik legkomolyabb szociális kihívás a romák integrációja. Az alulképzett, sok szempontból elszigetelődött emberek százezreivel évtizedek óta szinte semmit sem képes kezdeni a politika. A romák számára milyen társadalmi vállalkozásokat ajánlana?

Romániában nemrég egy hatalmas ingatlanfejlesztés kizárólag cigány munkások segítségével valósult meg

A társadalmi vállalkozásokat éppen nekik találták ki. A romák esetében ráadásul nemcsak a munkanélküliség okoz gondot, de a társadalmi kirekesztettség, az elfogadás hiánya is. A feladat tehát az, hogy olyan munkahelyteremtő társadalmi vállalkozásokat hozzunk létre a számukra, amelyek hatékonyan szolgálják a társadalmi igazságosság ügyét. A munkából származó bevételek egy jelentős részét erre a célra érdemes fordítani, ettől válik az uborkaültetés fenntartható társadalmi vállalkozássá. Magyarországon és Romániában is vannak már hasonló elven működő kezdeményezések. Romániában nemrég egy hatalmas ingatlanfejlesztés kizárólag cigány munkások segítségével valósult meg, a mi támogatásunkkal.

A Nesst mit tesz hozzá egy társadalmi vállalkozáshoz?

Szinte mindent, amire szükség van. Úgy képzelje el a szerepünket, mint egy kockázati tőkealapot, azzal a különbséggel, hogy mi kizárólag szociális célú vállalkozásokkal foglalkozunk. A civil szervezetek sokszor már az ötlet kitalálásánál sem jutnak tovább. Ilyenkor jövünk mi. Megteremtjük a kezdő lépésekhez szükséges forrásokat. Vagy csak a forrásszerzés fórumait biztosítjuk. Pályázatokat írunk ki, versenyeztetjük a legjobb ötleteket. Amit támogatásra érdemesnek tartunk, azt nemcsak pénzzel segítjük, hanem szaktudással is. Sokszor évekig figyelemmel kísérjük az általunk finanszírozott projekteket, és ha elakadnak, akkor tovább lendítjük az ügyet. A folyamatba bevonjuk a versenyszférát is, ők pedig legtöbbször szívesen osztják meg az ismereteiket egy jó ügy érdekében. Egyébként önkéntesek százai támogatják a munkánk, szerte a világon.

Ha ennyire gördülékeny a társadalmi vállalkozások rendszere, akkor a magyar politikai elit miért nem él ezzel a jól működő modellel? Ön szerint miért nem próbálják társadalmi vállalkozásokkal segíteni a cigányságot, a munkaerőpiacra visszaterelni kívánt inaktívakat, csökkent munkaképességűeket?

A folyamatba bevonjuk a versenyszférát is, ők pedig legtöbbször szívesen osztják meg az ismereteiket egy jó ügy érdekében.

Hallgattam Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár felszólalását, aki hitet tett a társadalmi vállalkozások meghonosítása mellett. Úgy tudom, hogy ez ma már része a magyar gazdaságfejlesztési stratégiának, amiben azért komoly szerepe volt a civil nyomásgyakorlásnak is. Természetesen Magyarországon még hatalmasak a lehetőségek. Nem elég a Nesst jelenléte, szükség volna a Magyarországi pénzintézetek, a tőkealapok, a magyar vállalkozók aktívabb támogatására. Csehországban vagy Romániában a kormányok megállapodtak a legnagyobb nagyvállalatokkal a csökkent munkaképességűek, és a munkanélküliek foglalkoztatásában. Úgy tudom, a magyar kormány is szeretné visszaterelni őket a munkaerőpiacra. Érdemes ehhez a legjobb mintákat felhasználni, és a társadalmi vállalkozás ilyen minta lehet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik