Nagyvilág

Háborús bűn lehet a miszrátai támadás

A nemzetközi jogba ütköző bűncselekmény lehet az úgynevezett kazettás bombák és nehézfegyverek alkalmazása Miszrátában - figyelmeztetett szerdán az ENSZ emberi jogi főbiztosa. A száműzetésben élő trónörökös hajlandó lenne a demokrácia előmozdítására.

Navi
Pillay nyilatkozata szerint jelentés érkezett arról, hogy Miszráta
ostroma során állítólag kazettás bomba robbant párszáz méterre a város
kórházától. Más híradások szerint két klinikát aknavetők, illetve
orvlövészek vettek tűz alá.

“A nemzetközi jog szerint
egészségügyi létesítmények szándékos lövetése háborús bűncselekmény, és a
lakosok szándékos veszélybe sodrása szintén súlyosan megsértheti az
emberi jogokat és a nemzetközi emberiességi jogokat” – írta a főbiztos.

Pillay felszólította a líbiai hatóságokat, hogy vessenek véget az ostromnak, és engedélyezzék az áldozatok megsegítését.

A
tripoli kormányzat tagadja, hogy kazettás bombát vetett volna be.
Vasárnap megígérte az ENSZ-nek, hogy a segélyek eljuttatásához
hozzáférést biztosít Miszrátához és az általa ellenőrzött nyugati
országrészhez.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerdán
ötszáz tonna élelmet és orvosi segélyt indított útnak a városba tengeri
úton. A görög komphajó a visszaúton ezer menekültet fog elszállítani.
Jeremy Haslam, az IOM koordinátora elmondta, hogy a segélyszállító hajók
mozgásáról előre tájékoztatják Tripolit. A komp legutóbbi útja során a
legénység nehézfegyverek dörgését hallotta, de ahogy közeledtek a
kikötőhöz, “kísérteties csönd” támadt.

Miszráta és a felkelők
központja, Bengázi között tucatnyi vontatóhajó és halászhajó is
megfordul hetente átlag egyszer. Az egyik hajó kapitánya elmondta, hogy
főként fegyvert és lőszert szállítanak, lévén “az is a segély egyik
fajtája”.

Líbia trónörököse hajlandó demokratizálódni

Mohammed asz-Szenússzi herceg, Líbia száműzetésben élő trónörököse azt mondta szerdán, hogy kész tőle telhetően segíteni országa demokratikus átalakulását.

“A líbiai emberek választása, hogy alkotmányos monarchiában vagy inkább köztársaságban élnének szívesebben” – tette hozzá Szenússzi az Európai Parlament előtt Brüsszelben.

A herceg szerint – megfelelő változtatások után – az 1951-ben létrehozott és 1963 módosított alkotmány szolgálhatna az új Líbia alapjául.

Szenússzi nagyapja, Mohamed Idrisz al-Mahdi asz-Szenússzi I. Idrisz király néven 1951 és 1969 között irányította Líbiát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik