Katonai bíróság előtt fognak felelni tetteikért a szeptember 11-i terrortámadások szellemi hátterét képező szaúdi, jemeni és pakisztáni gyanúsítottak az amerikai fennhatóság alá eső kubai Guantánamó szigetén. Az öt fogvatartott ügyét az elnök és Eric Holder amerikai főügyész is civil bíróság elé szerette volna citálni az Egyesült Államok területén (Guantánamó kívül esik az amerikai törvénykezés hatáskörén, az ide szállított foglyokat ’enemy combatant’-ként tartják számon, azaz nem számítanak hadifogolynak, nem vonatkoznak rájuk a Genfi egyezmények), ám a Kongresszus megakadályozta ezt a törekvést a gyanúsítottak szállításának biztonsági kockázataira hivatkozva.
Öt halálos ítélet 3000 civilért
Mind az öt fogvatartott személy halálbüntetésre számíthat, amennyiben az őket érintő vádak igazolást nyernek. Erre pedig a főügyész szerint igen nagy az esély, hiszen mint mondta: „Készek vagyunk a legütőképesebb vádiratot benyújtani Khalid Sejk Mohamed és társai ellen – nem láttam még ennyire jól dokumentált és előkészített ügyet több évtizedes ügyészi pályafutásom során” – tudósított sajtótájékoztatójáról a CNN.
A főügyészen kívül Barack Obama elnök is a szövetségi igazságszolgáltatás gondjaira szerette volna bízni az amerikai történelem egyik legfontosabb tárgyalássorozatát. A Kongresszust ezt megakadályozó lépéseit az elnök meggondolatlannak, sőt illetéktelennek nevezte. A Kongresszus biztonsági szempontokra hivatkozva korlátozásokat vezetett be a terrorcselekményekkel gyanúsított személyek amerikai földre szállításával kapcsolatban. A valamelyik amerikai nagyvárosban, például a támadások helyszínén, Manhattanben lefolytatott tárgyalások ugyanis a legkézenfekvőbb célponttá válnának a terrorista szervezetek számára, a történelem pedig megismételhetné önmagát.
Nem lesz 12 dühös ember
Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, Amerika-szakértő lapunknak elmondta, az amerikaiak nagy része nyilvánvalóan elégtételt érezne a halálos ítéletek nyomán, hiszen az Egyesült Államok területén elkövetett legsúlyosabb támadásról van szó, amely több ezer amerikai állampolgár életét követelte. Az erkölcsi és jogi hátteret biztosítja, hogy szövetségi szinten ma is gyakran születnek halálos ítéletek, ráadásul a tagállamok többségében is törvényes ez a büntetési forma.
A szakértő szerint az ítélet szempontjából nem igazán lényeges, hogy katonai, vagy civil bíróság ítélkezik a terrortámadás gyanúsítottjai felett, legfeljebb annyi a különbség, hogy itt civil esküdtszék helyett egy szűk körű bírói testület hozza meg az ítéletet. A katonai bíráskodás mellett szól az az érv, hogy a gyanúsítottak elleni vádirat vélhetően jelentős mértékben támaszkodik majd hírszerzési jelentésekre, amelyek minősítettek és akár emberéleteket sodorhatnának veszélybe, ha nyilvánosságra kerülnének.
Fotó: MTI / EPA
Magyarics Tamás szerint ugyanakkor nem beszélhetünk Obama vereségéről az ügyben, hiszen az amerikai elnök leginkább még hivatalba lépése előtt kampányolt Guantánamó bezárásával, majd mikor alig pár nappal beiktatása után megkapta az első CIA jelentést az ügyben, már úgy fogalmazott, nem hitte volna, hogy ilyen bonyolult az ügy. A bezárás nagyon sok problémát vetne fel, hiszen az adminisztráció nem tehetne semmit, ha a tagállamok nem akarnák befogadni a rendkívüli biztonsági kockázatot jelentő fogvatartottakat.
Lefejezéstől tömegek felrobbantásáig terjed a lajstrom
Az egyik legkomolyabb lajstrommal rendelkező gyanúsított, Khalid Sejk Mohamed pakisztáni állampolgár a szeptember 11-i támadások „agya” a támadások előtt és után is aktív szerepet vállalt „hitetlenek” elleni terrortámadások kidolgozásában. A 9/11-es támadások kivizsgálását végző bizottság a Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen végrehajtott támadás teljes logisztikai tervezésén kívül a tornyok ellen 1993-ban elkövetett robbantással is kapcsolatba hozta.
Ezen kívül a Balin 2002-ben végrehajtott, 202 ember életét követelő robbantásban is vezető szerepet tulajdonítanak neki, valamint egy 2007-es meghallgatáson bevallotta, hogy személyesen fejezte le Daniel Pearl-t, a Wall Street Journal újságíróját 2002-ben. A brutális kivégzésről készült videó volt az első ilyen felvétel, ami bejárta a világhálót. A gyanúsított még számos, végül meg nem valósult merényletben is kulcsszerepet játszott a bizottság jelentése szerint, melyek célja többek között II. János Pál pápa meggyilkolása, valamint 12 Ázsiából az Egyesült Államokba tartó nemzetközi járat felrobbantása lett volna. A Vörös Kereszt és a Human Rights Watch jogvédői szerint azonban a gyanúsított folyamatos kínzások (waterboarding) és rossz bánásmód elszenvedésének áldozata volt a guantánamói börtönszigeten. Mohamedet pár héttel az iraki háború megindítása előtt, 2003 március 1-én fogták el Karacsiban, Pakisztánban.
Két héttel a támadás után. Fotó: MTI / EPA
A többi gyanúsított általában logisztikai feladatokat látott el, a terroristák felkészítésében vett részt, vagy összekötőként biztosította az információáramlást az al-Kaida felső vezetése és mudzsahedinek között. A gunatánamói katonai ügyészség szerint egyikük, Walid bin Attash részt vett a kenyai amerikai nagykövetség elleni 1998-ban végrehajtott merénylet előkészítésében, majd a 2000-es támadásban a jemeni Aden kikőtőjében horgonyzó USS Cole cirkáló ellen. Az előbbiben több száz kenyai és amerikai állampolgár, utóbbiban 17 amerikai tengerész veszítette életét. A jemeni származású Attash később Oszama bin Laden testőreként is szolgált, 2003 áprilisában fogták el Karacsiban. A többiek az elkövetőket a nyugati életmódra való felkészítésben (Ammar al-Baluchi), finanszírozásukban (Musztafa al-Hafszávi) segítettek, vagy összekötőként (Ramzi bin al-Shibh) működtek közre. Mind az öt gyanúsított halálbüntetésre számíthat.
