Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásáért felelős tagja mindezt a Berliner Zeitung című német lap interjújában fejtette ki. A magyar biztos hangsúlyozta: az eddigi korlátázások május elsejei eltörlését Németországnak nem fenyegetésnek, hanem esélynek kell tekintenie.
Andor László emlékeztetett: az úgynevezett régi tagállamok közül Ausztria mellett Németország korlátozta a leghosszabb ideig – pontosan hét évig – munkaerő-piacára való bejutást a 2004-ben csatlakozott keleti tagországok, köztük Magyarország munkavállalói előtt. A korlátozok május első napjától végérvényesen megszűnnek. Mindezzel összefüggésben a biztos úgy vélte: talán okosabb lett volna, ha Németország már korábban feloldja ezeket a korlátozásokat.
Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai felelőse szerint a munkaerő-piacait már korábban megnyitó tagországok példája bizonyítja, hogy az intézkedés semmifajta zavart nem okozott, sőt gazdaságaik profitáltak az új munkaerő beáramlásából. Andor László kijelentette: Németország esetében a bizottság mintegy 100 ezer új munkaerő bevándorlásával számol. Mindez nem okozhat gondot, sőt a szakképzett munkaerő hiánya és a lakosság elöregedése miatt még kívánatos is lehet – fogalmazott a magyar biztos, aki szerint a korlátozások megszüntetése a német munkaerő-piacon semmilyen torzulást nem fog eredményezni.
Az interjúban Andor László utalt ugyanakkor a munkaerő szabad áramlásának másik oldalára, illetve konkrétan arra, hogy mindez problémát okozhat az új tagállamok számára. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy sok kelet-európai ország már most orvosokat, illetve más egészségügyi alkalmazottakat veszít, azaz olyan munkaerőt, amelynek kiképzése sok pénzbe került. A biztos szerint az ilyen torzulások ellen az érintett országok valamit léphetnének. Kényszeríteni azonban nem szabad őket az otthonmaradása – fogalmazott a magyar biztos, aki ezzel összefüggésben a szabad áramlást az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányának nevezte.
