Nagyvilág

Líbia: az EU kész az újabb szankciókra

Kész újabb szankciókat hozni az Európai Unió annak érdekében, hogy a líbiai olaj- és gázbevételek ne jussanak el Moammer Kadhafi rezsimjéhez - jelentette be Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke a vezetők csütörtöki találkozóját követően.

A témáról elfogadott közös közlemény szerint az uniós tagországok javaslatot tesznek ugyanerre az ENSZ Biztonsági Tanácsának is. Az EU-tagállamok szerdán már döntöttek arról, hogy kiterjesztik azokat a szankciókat, amelyekkel korábban sújtották a Kadhafi-rezsimet.

A kiterjesztés részben természetes személyek vízumtilalmára és vagyonának befagyasztására, részben pedig jogi személyek vagyonbefagyasztására vonatkozott. A büntetőintézkedést érvényesítik a líbiai nemzeti olajtársasággal, valamint annak európai leányvállalataival szemben is.

Az EU-csúcstalálkozón az állam-, illetve kormányfők súlyos aggodalmukat fejezték ki a szíriai, jemeni és bahreini helyzet miatt, különös tekintettel az erőszakos cselekmények megszaporodására.

Robbanások ismét Tripoliban

A líbiai fővárosban csütörtök este ismét működésbe lépett a légvédelmi tüzérség, és több nagy robbanás hallatszott Tripoli keleti elővárosából. Egy robbanás Tripolinak a központjában is történt. A keleti elővárosban, Tadzsurában tűz ütött ki. Az állami televízió azt állította, hogy “nagy hatótávolságú rakéták civil és katonai helyeket” támadtak a két településen.

Harci gépek támadták kora reggeli órákban a líbiai főváros körüli állásokat – jelentette a CNN amerikai hírtévé. A támadás hatására Tripoliban megszólaltak a kormányerők légvédelmi fegyverei. A brit harci gépek az éjszaka rakétákkal lőtték a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erőknek azokat a páncélozott harcjárműveit, amelyek polgári lakosokat fenyegettek az ország keleti tengerpartján lévő Adzsdábíjában.

Átveszi a NATO az irányítást

Megállapodás született a NATO-országok között arról, hogy az atlanti szövetség néhány napon belül átveszi a több ország által közösen folytatott líbiai légi műveletek irányítását – erősítette meg Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára.

“Azon nemzetközi erőfeszítések részeként cselekszünk, amelyek arra irányulnak, hogy megvédjük a polgári lakosságot a Kadhafi-rezsim támadásaitól” – mondta Rasmussen, és hozzátette: a NATO-országok a térségbeli partnerekkel együttesen lépnek fel.

A líbiai légi akciók célja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával összhangban megakadályozzák a Kadhafi-rezsim légi erejének a felkelők elleni bevetését, és megvédjék a harcok által fenyegetett líbiai polgári lakosokat. A főtitkár szerint valamennyi NATO-ország eltökélt abban, hogy az ENSZ-határozat előírásait érvényesítse.

A kompromisszumos megállapodás szerint a vállalkozás politikai vetületeinek kezelésére létrejön az akcióban részt vevő, egymással kapcsolatot tartó NATO-tag és nem NATO-tag – köztük arab – országok csoportja, míg a legszigorúbb értelemben vett katonai irányítás a NATO kezébe kerül.

350 harci gép a légtérzárért

Mintegy 350 harci gép vesz részt a líbiai légtérzárlat fenntartásában, amelyeknek a fele amerikai – jelentette be a Pentagonban William E. Gortney altengernagy az amerikai egyesített vezérkar részéről.

“Minden eszközt felhasználunk, ami csak megtalálható az eszköztárunkban” – mondta. Az altengernagy szerint egyelőre nincs kidolgozott menetrendje annak, hogy az Egyesült Államok mikor adja át a hadművelet irányítását, de hangsúlyozta, hogy Washington “nagyon keményen” dolgozik ezen. Gortney szerint az amerikai haderő nem kommunikál a líbiai felkelő erőkkel.

Az amerikaiak arra törekedtek, hogy mielőbb átadhassák a NATO-nak az irányítást, és ők maguk a háttérbe húzódhassanak – attól tartva, hogy az arab világban újra felszíthatja az amerikaiak iránti ellenszenvet a líbiai rezsim elleni katonai csapások sorozata.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik