A líbiaihoz hasonló jellegű beavatkozásoknak mindig van kockázatuk, de sokkal nagyobb rizikót jelent, ha a NATO és az EU hagyja és eltűri azt, hogy a diktátorok tankokkal és tüzérségi lövegekkel újabb negyven évre helyreállítsák a saját, egyszemélyes, véreskezű, népirtó jellegű diktatúrájukat – nyilatkozta lapunknak Csejtei István volt líbiai magyar nagykövet, a Budapesti Gazdasági Főiskola mestertanára. A külpolitikának mindig moralistának, emberi joginak, emberközpontúnak kell lennie – jelentette ki. Amelyik külpolitika nem moralizáló, az erkölcstelen és megalkuvó. A magyar külpolitikának tehát százszázalékosan fel kell sorakoznia Franciaország mögé, nincs más lehetőség.
A szakértő szerint Magyarország részéről jelenleg az okos, konstruktív szövetséges szerepét várják el. Ugyanazt a szerepet, amelyet Lengyelország játszik, amely nem vesz ugyan részt katonai jelleggel a háborúban, de már felajánlotta, hogy a poszt-Kadhafi korszakban átadja azokat a tapasztalatait, amelyeket a rendszerváltozás után szerzett. Csejtei István szerint Magyarország is hasonló szerepet tölthet be az új Líbia kialakításában.
A líbiai eseményeknek kihatásuk lesz az izraeli-palesztin békefolyamatra is. Az egész térség átalakulóban van, egy újfajta stabilitást kell megteremteni és ennek nagyon fontos, alapvető tényezője kell, hogy legyen az izraeli-palesztin megbékélés. Ha ez előrehaladna, akkor a fundamentalista irányzatok lehetősége, táptalaja, társadalmi beágyazottsága nagyon jelentősen csökkenne – véli a szakértő. Fontos megegyezni, hogy Irán egy nagyon nagy játékos ebben a régióban, de a demokratizálódás iránya és az üteme az iráni befolyásnövelést a térségben megakadályozhatja – tette hozzá.
Csejtei István utalt arra is, hogy egyes EU-tagországokban vannak olyan személyek, erők, befektetői körök, amelyek nagyon szeretnék, ha Kadhafi helyreállítaná a hatalmát és szinte már jelentkeznek is, hogy Kadhafi előnyben részesítse őket. Ők a koalíció meggyengítésére, fölbomlására játszanak. Ezeknek az erőknek nem szabad engedni, mert itt nemcsak a NATO vagy az EU, de az egész Nyugat tekintélye forog kockán, beleértve Magyarországot is – véli a volt nagykövet.
A líbiai háború kapcsán felvetődő migrációs veszélyekről Csejtei István kifejtette: a „bibliai méretű” kirajzás, amelyet sokan emlegetnek, a legnagyobb valószínűség szerint nem fog bekövetkezni. Ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy Kadhafit képesek lesznek-e eltávolítani vagy valamilyen formában lemondásra kényszeríteni. A szakértő szerint a migrációs kérdést teljes egészében és végérvényesen alá kell rendelni ennek a fontosabb, humanitárius, demokratizálási szempontnak. Az Európai Uniónak és a NATO-nak alapvető érdeke piacgazdasággá, demokratikus többpártrendszerré átállítani a dél-mediterrán, közvetlenül szomszédos országokat. Ennek természetesen ára van, be kell kalkulálni az esetleges migrációs hullámot is, de ezt az árat az Európai Unió meg tudja fizetni – véli Csejtei István. Ehhez persze sokkal nagyobb szolidaritás és pénzeszközök lesznek szükségesek, mint amit eddig mozgósítottak például Olaszország vagy Málta megsegítésére – tette hozzá. A jelenlegi helyzetben a migrációs „veszély” másodlagos kérdés: a líbiaiak nem szeretnek csónakba szállni és átevezni a Földközi-tenger déli partjáról az északi partjára. Líbiai menekült szinte eddig sem volt, akik Líbián keresztül menekültek azok sem líbiaiak, hanem egyiptomiak, tunéziaiak, fekete-afrikaiak voltak – emlékeztetett a szakértő, hozzátéve, hogy a líbiai nép alapvetően nem meneküléscentrikus.
Az Európai Unión belül a katonai beavatkozással kapcsolatos egység a kezdetekhez képest egyre inkább megszilárdulni látszik. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb példája, hogy Németország utólag csatlakozott a repüléstilalmi zónát elrendelő ENSZ BT-határozathoz. Az eddigi német bizonytalankodás tehát elmúlt, ennek valószínűleg német belpolitikai okai lehetnek. A szakértő szerint a német belpolitika, még ha utólag is, de helyesen, csatlakozott a francia irányvonalhoz. Franciaország nagyon helyes és példamutató álláspontot folytat, ami részben abból adódik, hogy jól ismeri a dél-mediterrán térséget, a fekete-afrikai és az öböl térségbeli területeket is – mondta Csejtei István. A francia rálátás ezekre a területekre évszázadok óta a legjobb, és ennek most megvannak a maga előnyei. Ők álltak az egész líbiai légtérzár elrendelés élére, és az első lövéseket is francia repülőgépek adták le múlt szombaton a Bengázi felé előretörő Kadhafi-féle harckocsikra.
A szakértő szerint ez a lépés jelképesnek is tekinthető, Franciaország rendbe akarja hozni a dél-mediterrán térséget, nagyon helyesen, nem csak a saját érdekében, az egész Európai Unió érdekében. Prosperáló, együttműködő, gazdag szomszédokra van szükségünk, nem pedig terrorizmust, embercsempészetet és illegális migrációt ránk szabadító szomszédokra – nyilatkozta.
