Nagyvilág

Tripolit bombázzák a szövetségesek

Újabb légitámadás kezdődött hétfőn este a líbiai főváros, Tripoli térségében.

Szemtanúk jelentése szerint az est leszállta után pár órával működésbe lépett a líbiai légvédelem, és robbanások is hallatszanak arról a környékről, ahol Moammer Kadhafi líbiai vezető irányító központja van. Ezt az épületegyüttest korábban már találat érte. Bemondta a külföldi támadás hírét az állami televízió is.

Ez a harmadik éjszaka, amelyen Tripolit támadják a nyugati szövetségesek.

Közben Robert Gates amerikai védelmi miniszter kijelentette: Washington mérsékelni akarja részvételét a líbiai katonai műveletben. Gates az Interfax hírügynökségnek adott interjúban elmondta: az első 2-3 napban Amerika valóban fontos szerepet játszott, de arra számít, hogy szerepe nagyon hamarosan már csak kisegítő jellegű lesz, és más országok viselik majd a repülésmentes övezet biztosításának fő terhét.

Gates szerint a legfontosabb, hogy Barack Obama elnök leszögezte: nem akarja, hogy amerikai katonák Líbia földjére lépjenek. Washington azt vállalta, hogy a kezdeti szakaszban beveti légierejét, flottáját és különleges eszközeit a líbiai légvédelem semlegesítésére.

Mint arról korábban beszámoltunk, az összehangolt brit-amerikai-francia légitámadásokkal hétfőn sikerült leállítani a líbiai kormányerők tüzérségi támadását a líbiai felkelők központja, Bengázi ellen – közölte a brit fegyveres erők szóvivője.

John Lorimer vezérőrnagy közölte: ellenzéki források beszámolói szerint Kadhafi líbiai vezető megkezdte haderejének kivonását Bengázi környékéről, és a kormányerők most más országrészekben fokozzák támadásaikat.

Lorimer felfedte azt is, hogy a brit királyi légierő (RAF) Tornado GR4-es vadászbombázóit – amelyek hétfőn hajnalban líbiai célpontok elleni támadásra indultak angliai támaszpontjaikról – félútról visszarendelték, mivel a brit hadvezetés olyan értesülést kapott, hogy a célterületen számos civil tartózkodik.

Elhúzódó háborúra számítanak

“Eltarthat egy ideig” a nemzetközi koalíció által indított hadművelet Líbiában – nyilatkozta Henri Guaino, a francia elnök egyik befolyásos tanácsadója az AP amerikai hírügynökségnek. A tisztviselő véleménye egybehangzik Moammer Kadhafi líbiai vezető korábbi kijelentésével, melyben hosszú háborúval fenyegette meg a hadműveletben résztvevő nyugati országokat. A konfliktus elhúzódásától való félelmet tükrözi az amerikai védelmi miniszter, Robert Gates vasárnap esti nyilatkozata is, mely szerint az Egyesült Államok napokon belül átadja a hadművelet irányítását Franciaországnak és Nagy-Britanniának. Az amerikai védelmi tárca vezetője bejelentésével azokat az amerikai aggodalmakat kívánta eloszlatni, melyek szerint a líbiai beavatkozás újabb hosszú konfliktusba sodorhatja az Egyesült Államokat, melyet az afganisztáni, illetve iraki háború után nem engedhet meg magának.

Közben kiszabadult fogságából a múlt héten elrabolt négy amerikai újságíró. A CNN értesülése szerint a New York Times című amerikai napilap hétfőn elengedett négy újságírója épségben eljutott a líbiai török nagykövetségre.

Humanitárius katasztrófa fenyeget

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfői egyiptomi látogatásán aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy humanitárius katasztrófa alakulhat ki Líbiában. “Ezrek élete van veszélyben – mondta a világszervezet dél-koreai vezetője, aki a kairói Tahrír téren kénytelen volt elmenekülni Kadhafi dühös támogatói elől.

Hozzávetőlegesen 200 líbiai menekült érkezett Szicíliába az elmúlt egy hónapban – közölte az AP Roberto Maroni olasz belügyminiszterre hivatkozva. Az első jelentősebb menekülthullám azt követően indult meg, hogy a szövetséges erők szombaton légtérzónát alakítottak ki a polgárháború sújtotta észak-afrikai országban. Maroni elmondása szerint ez csak a kezdet, és nagy kockázata van egy humanitárius krízis kialakulásának, hiszen a januári „jázminos forradalom” óta eleve 15 ezer illegális bevándorló érkezett Tunéziából Olaszországba.

A nyugati légierő gépei hétfő kora reggelig bombázták a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erőket az ország keleti részén. A támadás a tengerparton fekvő, stratégiai jelentőségű Adzsdábíja környékén zajlott – közölték a felkelők. A város korábban a felkelők kezén volt, és most szeretnék visszafoglalni.

“Hajnali háromkor megtámadtuk Kadhafi erőit, amiért ők visszavágtak. Még mindig Adzsdábíja keleti végénél vannak” – mondta egy felkelő a várostól 15 kilométerre lévő ez-Zuveitína városból. “Ha nem kapunk több segítséget a Nyugattól, akkor Kadhafi erői élve megesznek minket” – jelentette ki egy harmadik harcos, amivel arra utalt, hogy a kormányerőknek rengeteg olyan fegyverük van még, mint amilyeneket a nyugati légi csapások semmisítettek meg.

Kadhafi békemenetet tervez

A Jana líbiai állami hírügynökség vasárnap éjjeli jelentése szerint Kadhafi találkozott egy népi bizottság tagjaival, hogy megszervezzenek egy “zöld felvonulást” Bengáziba azt követően, hogy francia vadászbombázók megsemmisítették a rezsim harckocsijait.

A menetben több líbiai törzs is képviseltetné magát. A “tiltakozók” békés szándékuk jeléül “olajággal a kézben” vonulnának Bengáziba, ugyanakkor fegyveresek is kísérnék őket, hiszen “a másik oldal fel van fegyverkezve” – jelentette a líbiai állami hírügynökség. A tiltakozás célja keresztülhúzni a Líbia szétszakítására és kifosztására irányuló külföldi terveket – áll a híradásban.

Lebombázták kadhafi egyik palotáját

Valószínűleg két manőverező robotrepülőgép csapódott be Moammer Kadhafi körülkerített vezetői épületegyüttesének egyik központi házába – jelentette korábban a CNN. Az amerikai hírtelevízió stábja, amelyet beengedtek a helyszínre, arról számolt be, hogy az egyik háromemeletes betonépület tetején két lyuk tátongott, a felső két emelet beomlott, és a terepet mintegy 150 méteres sugarú körben elborította a törmelék.

Az Egyesült Államok azonban visszautasította, hogy Kadhafi otthonát, vagy akár magát Kadhafit céloznák a támadások. “Garantálom, hogy nincs a célpont-listánkon. Nem vettük célba az otthonát sem” – reagált Bill Gortney altábornok, a Pentagon szóvivője. Mindazonáltal ellentmondó információk érkeznek ezzel kapcsolatban: William Hague brit külügyminiszter például úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy a líbiai vezető akár célponttá is válhat, amit francia és amerikai korrások továbbra is cáfolnak.

A líbiai kormány merőben másképp látja a helyzetet. Músza Ibrahim kormányszóviviő a CNN riporterének úgy fogalmazott, hogy a légitámadás célpontja egyértelműen Moammer Kadhafi kiiktatása volt.

A pentagon szóvivője azt is elmondta, hogy nem tudnak civil áldozatokról a szombaton kezdődött harcok kapcsán. Ezzel egybecsengő véleményt fogalmazott meg a francia kormányszóvivő. Nincs tudomásunk arról, hogy civilek is áldozatul estek-e a légitámadásnak – mondta hétfőn Francois Baroin a Reuters értesülése szerint.

Újabb brit gépek Líbia felett

Hétfő hajnalban ismét bekapcsolódott a líbiai hadműveletekbe a brit királyi haditengerészet, a légierő pedig évtizedek óta a leghosszabb távú bevetéseket hajtotta végre. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy a haditengerészet egyik Trafalgar osztályú, nukleáris meghajtású tengeralattjárója újból Tomahawk robotrepülőgépeket indított líbiai katonai célpontok felé.

John Lorimer vezérőrnagy, a brit vezérkar stratégiai kommunikációs igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy a légierő földi célpontok támadására alkalmas Tornado GR4-es vadászbombázói dél- és kelet-angliai támaszpontokról felszállva hajtottak végre bevetéseket, és valamennyi gép biztonságban visszatért bázisára.

Lorimer szerint egy-egy ilyen bevetés repülési távolsága összesen 4800 kilométer. A brit királyi légierő bombázói a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború óta nem vettek részt ilyen nagy távolságú bevetéseken.

Nyolcezer halottja van a Kadhafi elleni lázadásnak

Abdel-Háfiz Goka, a lázadókat képviselő, Bengáziban székelő líbiai nemzeti tanács szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy több mint nyolcezer olyan líbiai vesztette életét, aki csatlakozott a Kadhafi ellen február elején kirobbant felkeléshez. Több ezer lázadó sebesült meg abban a “valódi háborúban”, amelyet a kormányerők vívnak a “líbiai nép ellen”

Eltűnt újabb három újságíró

Eközben nyoma veszett három nyugati újságírónak Líbiában. Az AFP francia hírügynökség két különtudósítója – Dave Clark újságíró és Roberto Schmidt fotós – szombat reggel óta nem adott életjelt magáról. Az AFP két újságírójával tartott Joe Raedle, a Getty Images nevű nemzetközi fotóügynökség amerikai munkatársa is, s róla sem tudni semmit péntek este óta.

AJÁNLOTT LINKEK:

Rakétatalálat érte Kadhafi egyik palotáját (Kitekintő.hu)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik