45 millióból 18,5 millió egyiptomi (azaz a szavazásra jogosultak 41,9 százaléka) vett részt a szombati referendumon. Az alkotmánymódosítást a szavazók 77,2 százaléka támogatta, 11,8 százaléka viszont ellenezte. Így az eredményes népszavazás nyomán megnyílt az út a hadsereg által kidolgozott menetrend megvalósítása előtt: azaz szeptember végén parlamenti választásokat tartanak, a fegyveres erők pedig fél éven belül visszaadják a hatalmat egy polgári kormányzatnak.
Ha a “nem” szavazatok győztek volna, akkor az országot irányító katonai tanács egy alkotmányos rendeletet adott volna ki, amely a parlamenti és elnökválasztásig átmeneti alaptörvényként funkcionált volna. Ez esetben a választásokat idén decemberben és 2012 elején rendezték volna meg.
Változtatások az alkotmányban
Az egyiptomi alkotmányt a katonai tanács függesztette fel, amely február 11-én vette át az ország irányítását, miután a tömegmegmozdulások távozásra kényszerítették Hoszni Mubarak elnököt.
A szombati voksoláson a választók egy sor alkotmánymódosításról döntöttek, amelyek lehetővé teszik a szabad és tisztességes választásokat. Az alkotmánymódosítás keretében 7 cikket változtattak meg, egyet pedig töröltek alapvetően azzal a céllal, hogy korlátozzák, azaz kétszer négyéves időszakban maximálják az államfő hivatali idejét. Rögzítették azt is, hogy szükségállapotot csak a parlament jóváhagyásával lehet kihirdetni, legfeljebb 6 hónap időtartamra.
Az egyiptomi popsztár, Amr Diab is voksolt (forrás: Facebook) – Képgaléria!
Ki mellette, ki ellene
Az alaptörvény megváltoztatásának kérdése igencsak megosztotta a politikai erőket és a társadalmat: egyesek szerint nem elegendőek a javasolt változtatások, míg mások egyelőre beérik velük. A korlátozott alkotmányreform hívei azzal érveltek, hogy ezzel lehetővé válik az ideiglenes katonai kormányzat gyors felváltása civil vezetéssel, míg az ellenzők szerint az országnak egy teljesen új alaptörvényre lenne szüksége.
A támogatók szerint a módosított alkotmány lehetővé teszi a visszatérést a polgári kormányzáshoz, valamint a szabad és tisztességes parlamenti, illetve elnökválasztás megtartásához. Utóbbi két választás kulcsfontosságú, mivel az új parlament és államfő vezeti majd a nagyobb változásokhoz vezető folyamatot, ideértve egy új alkotmány kidolgozását.
Félnek a koptok
A Mubarak bukásához vezető tömegtüntetések szervezői – az ifjúsági és demokráciapárti mozgalmak – úgy vélik, hogy a módosítás helyett új alkotmányt kellett volna alkotni, mert a módosított változat nem nyújt garanciákat az ország valódi demokratizálására. Mindazonáltal az ifjúsági mozgalmak vezetői első reagálásukban jelezték, hogy elfogadják a népszavazás eredményét, s megkezdik a felkészülést a választásokra.
A referendum megtartását és a módosításokat elsősorban az Új Nemzeti Demokrata Párt (korábban Mubarak kormányzó pártja) és ellenzéke, a Muzulmán Testvériség, valamint a Muzulmán Testvériség korábbi tagjaiból és volt iszlamistákból álló Vaszat párt is támogatta, mondván az országnak újból működnie kell. Ez a két politikai erő a legjobban szervezett, így könnyűszerrel felkészülhetnek a választásokra.
Rekord részvétel a népszavazáson (forrás: MTI/EPA) – Képgaléria!
Egyesek viszont attól tartanak, hogy a Muzulmán Testvériség, mint a legnagyobb szervezett ellenzéki erő, simán a többi, mintegy tucatnyi új politikai párt fölé emelkedhet az elnöki és parlamenti választásokon. Különösen a koptok félnek attól, hogy az iszlamisták és a Muzulmán Testvériség domináns szerephez juthat a parlamenti választásokon. A Testvériség azonban azt hangoztatja, hogy nem törekszik parlamenti többségre, legfeljebb a képviselői helyek 35-40 százalékát akarja.
Megdobálták Baradeit
Akárcsak az ifjúsági mozgalmaknak, úgy az olyan ismert politikai személyiségeknek is, mint a Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradei potenciális elnökjelöltnek és Amr Músza, az Arab Liga főtitkárának vereséget jelent a megszavazott alkotmányreform. Az elnöki posztért indulni akaró politikusok egyhangúlag elutasították az alkotmánymódosításokat. El-Baradei azzal érvelt, hogy a módosítások a reformmal ellentétes irányba viszik Egyiptomot, míg Músza szerint nincs értelme tovább használni a jelenlegi alkotmányt.
Mohamed el-Baradeit, a javasolt reformok ellenzőjét egyébként kövekkel és cipőkkel dobálták meg, amikor szavazni ment Kairó egyik szegénynegyedében. Baradei huliganizmusnak minősítette a támadást, és kijelentette, hogy felelőtlenség “biztonság nélküli” választást rendezni.
