A nemzetközi erők beavatkozása küszöbön áll Líbiában és ezen egyelőre az sem változtat sokat, hogy a rezsim elfogadta és egyelőre betartja (vagy legalábbis ezt állítja) az ENSZ BT repüléstilalomról szóló döntését. Az viszont kérdéses, hogy mennyi ideig tartana és hogyan zajlana le a líbiai erők szétzúzása, valamint hogy milyen líbiai katonai tényezőkről beszélünk egyáltalán. Kérdéseinkre a Katpol blog szerzői, SchA és Rammajaeger83 válaszoltak.
Milyen katonai csapással kell számolni Khadafi-hadseregének a repüléstilalmi döntés érvénybe lépésekor? Hogyan lehet képes ezeket visszaverni, vagy akár reagálni rájuk?
Első körben a líbiai légelhárítást kell kiiktatni, a radarállomásokat, légelhárító-ütegeket. A további célpontok csak azt követően jöhetnek szóba, hogy a beavatkozásban részt vevő gépek nincsenek kitéve a közvetlen veszélynek.
Ezután minden valószínűség szerint következnének a nehézfegyverzettel – elsősorban a harckocsikkal és tüzérségi eszközökkel – felszerelt kormánycsapatok elleni támadások annak érdekében, hogy a felkelők további visszaszorítását megakadályozzák. Amennyiben a repüléstilalmi zónát szigorúan betartják, Kadhafi ezredesnek arra sem lesz lehetősége, hogy további fekete-afrikai zsoldosokat légi úton az országba szállítson.
Kadhafi katonai választ aligha lesz képes adni egy beavatkozás esetén. Líbia több száz szovjet gyártmányú SA-9 és SA-13 rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerrel, illetve SA-7 vállról indítható légvédelmi rakétával, ezenkívül körülbelül két tucat hasonló jellegű francia gyártmányú eszközzel rendelkezik. A hagyományos légvédelmi tüzérség is szovjet eredetű, több száz ZPU-2, ZSU-23 típusú gépágyú és S-60, L/70 ágyú tartozik ide. Ezek nem jelentenek komolyabb kihívást a beavatkozó légierőknek. Az 1986-os bombázások mintájára Kadhafi terrortámadásokkal reagálhat. Az más kérdés, hogy nem biztos, hogy hatalmon tud maradni addig, amíg a ezeket megszervezik és végrehajtják.
Szárazföldi beavatkozás nélkül sikerülhet megdönteni a líbiai rezsim hatalmát?
A szárazföldi beavatkozást határozottan ellenezte Oroszország, Kína, a repüléstilalmi zónát támogató Arab Liga is, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sem szeretne leragadni egy arab országban Irak és Afganisztán tapasztalatai miatt. Más kérdés, hogy a repüléstilalmi zóna szigorú betartása természetesen lökést ad a felkelésnek, és a még mindig kormányhű katonai parancsnokok egy részét Kadhafi ellen fordíthatja, mivel tovább rontja a diktatúra túlélési esélyeit.
A líbiai tüzérség és légelhárítás felszámolása komoly anyagi erőfeszítésekbe kerül majd az intervencióban résztvevő államoknak?
Kétfelé bontanám a kérdést: minden modernebb légelhárítás felszámolása szükségszerűen az első lépése bármilyen beavatkozásnak. A tüzérség szétbombázása már a repüléstilalmi zónán túlmutató, közvetlen harci támogatást jelentő feladat. A kivitelezés a líbiai hadsereg fejlettsége miatt kétséges hogy komolyabb nehézségekbe ütközne, maximum drága mulatság lesz.
A magyar hadsereg hogyan vállalhatna részt a jelenlegi beavatkozásban?
Jelen fázisban – légi műveletek – kizárt. Sem eszközünk, sem kapacitásunk, sem politikai szándék nincsen. Ha rendeződik a konfliktus, és humanitárius segítségre lesz szükség, akkor szóba jöhet a magyar részvétel.
