A Roszatom szakértői a Komszomolszakaja Pravda című lapnak hétfőn úgy magyarázták a helyzetet, hogy a földrengés és a cunami miatt kimaradt az áramellátás és emiatt leállt az erőmű hűtő rendszere. Ettől a reaktort körülvevő zárt térben nagy mennyiségű pára kondenzálódott, és a nyomás csökkentése érdekében az üzemeltetők e pára kiengedése mellett döntöttek.
A nyomás csökkent is, de a kiengedett párában radioaktív részecskék is vannak, s ettől megnőtt a nukleáris sugárzás az erőmű területén. Orosz feltételezések szerint az áramkimaradás miatt a műszerek sem működnek megfelelően, s az erőműben dolgozók nem vették észre idejében, hogy a hűtővíz szintje a minimális megengedhető szint alá csökkent. Ettől túlmelegedett a reaktor és nagy mennyiségű hidrogén keletkezett, amely immár az épületben gyülemlett fel, és ez vezetett a robbanáshoz. A reaktor, benne a fűtőrudakkal épségben maradt, csupán az erőmű épülete semmisült meg. Hozzátették, hogy az eddig a légkörbe került nukleáris részecskék osztódási ideje igen rövid, percekben és órákban mérhető.
Fotó: MTI/EPA
A Kommerszant című lapnak más orosz szakértők szintén állították, hogy a reaktortömbök épségben vannak. Alekszandr Loksin, a Roszatom elnök-helyettese, a japán helyzet megfigyelésére létrehozott bizottság elnöke hangsúlyozta azonban, hogy a Japánból érkező információk “ellentmondásosak és hiányosak”. Ennek ellenére Loksin is azt állította, hogy a fűtőrudak az ép reaktorokban vannak, a légkörbe gáz halmazállapotú hasadási termékek kerülnek, és “a Roszatom számításai szerint az események bármilyen alakulása esetén is a nukleáris anyagok alapvető része az erőműben marad, jelentős kiszóródás nem várható”.
Vlagyimir Kuznyecov, a Roszatom tudósa kedden kifejtette: a Japánból érkező információk nem teljesek, a japán hatóságok vagy rejtegetnek valamit, vagy maguk sem rendelkeznek teljes körű információval.
Kedden szakértők és politikusok egybehangzóan állították, hogy a sugárveszély semmiképpen nem ér el orosz területeket. Roman Vildfand, a Központi Meteorológiai Intézet igazgatója is elmondta, hogy a következő napokban a szélirány is ez ellen hat.
Hivatalos közlés szerint országszerte jelentősen megnövelték a sugárzási szintet mérő állomások számát, s ezek egyelőre sehol nem jelzik a sugárzás mértékének emelkedését.
Az orosz Távol-Keleten megnőtt ugyan a kereslet a jódra és a sugárzásmérőkre, de Oroszország egyetlen jódgyártója egyelőre nem tervezi a termelés növelését.
Az Oroszországhoz tartozó Kuril-szigeteken a helyőrségek hivatalos közlés szerint készen állnak az evakuálásra, de egyelőre nem kaptak ilyen parancsot – jelentette az Interfax hírügynökség.
Fotó: MTI/EPA
Vlagyimir Putyin kormányfő megbízta az illetékes főhatóságokat, hogy vizsgálják meg az orosz atomerőművek állapotát, de kijelentette, hogy az erőművek építésére vonatkozó terveket nem vizsgálják felül. Ugyanakkor felszólította az illetékeseket a távol-keleti szénhidrogén-lelőhelyek feltárásának és kitermelésének gyorsítására azzal, hogy a kieső japán kapacitások miatt a szigetországnak több nyersanyagra lesz szüksége.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma, amely már közel százfőnyi mentőegységet és atomfizikust küldött Japánba, két kórházrepülőgépet tart készenlétben, amelyek bármikor elindulhatnak.
