A vasárnapi lapban megjelent írás szerint Sinn elmondta: “egy aprólékosabb vizsgálat azt mutatná, hogy számos bank továbbra is jelentős néma terhet cipel”. Számos értékpapír még névértéken szerepel a banki mérlegekben, miközben egyes görög állampapírokkal nem ritkán a névérték 70 százalékának megfelelő árfolyamon kereskednek – fejtette ki a közgazdász.
A banki stresszvizsgálatokat azért hajtja végre a január elsejével működését megkezdő Európai Bankfelügyelet (EBA), hogy ellenőrizze, melyik bank élné túl a gazdasági helyzet esetleges romlását vagy a piac jelentősebb mértékű visszaesését. Sinn elismerte ugyan, hogy az európai bankok az Európai Központi Bank kamatpolitikájának köszönhetően bőségesen juthatnak likviditáshoz, ám elmondta: eltart még egy darabig, míg valamennyi bank megoldja problémáit.
A pénzügyi rendszer hosszú távú stabilizálása érdekében a bankok számára magasabb tőkemegfelelési mutatókat kellene előírni – mondta Sinn. A magtőkemegfelelési mutató 8 százalékos szintre emelése a minimális lépés; a megfelelési kvóta sohasem lehet túl magas, csak alacsony – tette hozzá.
A bank stresszvizsgálatok első körét 2010 nyarán tartották. Akkor 91 európai pénzintézetből mindössze 9 bukott meg, amelyek között nem szerepelt egyetlen egy ír bank sem. Néhány hónappal később az ír kormány az EU és az IMF közös mentőcsomagjára szorult, mivel önerőből már nem volt képes bankrendszerének fenntartására.
