A liberális irányultságú londoni gazdasági napilap értesülése szerint Budapest a Project Associates nevű “stratégiai kommunikációs tanácsadó” társaság, valamint a gazdasági ügyek kezelésére a Financial Dynamics nevű pénzügyi PR-vállalkozás szolgáltatásait veszi igénybe.
A megbízatásokat megelőzően “nemzetközi felhördülés” fogadta az “ellentmondásos médiatörvényt”, amely bírálói szerint ütközik a sajtószabadsággal, és amelynek módosítását az EU-bizottság is követelte – áll a lap bécsi tudósítója, Chris Bryant által jegyzett írásban.
A cikk szerint a médiatörvény feletti vita aláásta a magyar EU-elnöki félév kezdetét, és olyan – Budapest által “hevesen cáfolt” – vádakat eredményezett, amelyek szerint a magyar kormány “önkényuralom felé hajlik”.
A megbízatások egybeesnek az adósságcsökkentő célzatú strukturális reformcsomag meghirdetésével, amellyel a kormány egyben a hitelminősítőket is meg akarja győzni arról, hogy ne süllyesszék a magyar adósosztályzatokat még egy fokozattal a “bóvli” kategóriába – áll a Financial Times írásában.
A lap szerint Magyarország előtt is már számos kormány vette igénybe PR-tanácsadó cégek szolgálatait, javítandó a közvéleményben és a piacokon róluk kialakult, szerintük hamis vélekedést.
A Financial Dynamics dolgozott már Izlandnak, Görögországnak, valamint az adósságok terhelte Dubai Worldnek, az emirátus pénzügyi holdingtársaságának, a Project Associates pedig a grúz kormánynak végzett hasonló munkát.
A Financial Times szerint “a magyar PR-offenzíva” ténylegesen a jövő héten kezdődik, amikor a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Londonba látogat, és a reformokról tájékoztatja a befektetési házakat.
“A kormányilletékesek máris ügyelnek arra, hogy a jóléti (kiadások) lefaragását strukturális reformokként jellemezzék, és ne megszorításként” – írta a lap internetes kiadása, amely szerint a magyar kormány rendre elveti a megszorítási politikát.
A szerző a jegybanki monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosításával kapcsolatban felidézi, hogy Jean-Claude Trichet-nek, az euróvezeti központi bank (EKB) elnökének előző napi figyelmeztetése szerint az EU emiatt jogi eljárást indíthat a magyar kormány ellen.
A legutóbbi kamatemelésekkel kapcsolatban elhangzott miniszteri kritikák növelték a bírálók azon kifogásainak súlyát, hogy a kormány megpróbál befolyást szerezni a pénzügypolitika felett. Elemzők megkérdőjelezik a kormány “nem ortodox költségvetési intézkedéseit”, köztük “a kontinens legmagasabb bankadóját”, a magánnyugdíj-pénztári vagyon “megdézsmálását”, és a szektoradókat, amelyek elsősorban külföldi tulajdonú cégeket sújtanak – írta a Financial Times tudósítója.
Jóllehet Orbán Viktor miniszterelnök lakossági támogatottsága továbbra is jelentős, külföldről azonban bírálatok érik a demokratikus ellenőrző eszközök és ellensúlyok rendszerének állítólagos aláásása – például az olyan független intézmények, mint az alkotmánybíróság vagy a költségvetési tanács hatásköreinek megnyirbálása – miatt.
A Magyarországról alkotott képet tovább rontotta “a kommunikációs baklövések sora”; ezek közül is a legsúlyosabb az volt, amikor tavaly júniusban kormánytisztviselők Görögországéhoz hasonlították a magyar költségvetési helyzetet; ezt azután gyorsan tisztázni kellett – áll a Financial Times péntek esti írásában.
A lap szerint ezek a hibák elvonták a figyelmet arról, hogy Magyarország gazdaságának egészségi állapota jelentősen javult, mióta az ország 2008-ban 20 milliárd eurós mentőcsomagért volt kénytelen folyamodni a Nemzetközi Valutaalaphoz.
