“Nincs szükség nemzetközi bizottságra ahhoz, hogy közöljék Kadhafival, mit tegyen, ami országa és népe javát szolgálja” – mondta Philip Crowley. A szóvivő szerint Moammer Kadhafi líbiai elnöknek távoznia kell a hatalomból, és véget kell vetnie a népe elleni támadásoknak. Amennyiben Kadhafi nem reagál a nemzetközi közösség ilyen értelmű felszólításaira, akkor nem világos, hogy ebben az esetben mit kíván elérni egy nemzetközi bizottság – mondta Crowley.
Hugo Chávez venezuelai elnök azt javasolta, hogy egy nemzetközi bizottság vállaljon közvetítő szerepet a líbiai válság rendezésében. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió szerint a venezuelai külügyminiszter tárgyalt erről Amr Múszával, az Arab Liga elnökével, és ő egyetértett a tervvel. Állítólag elfogadta Chávez javaslatát Moammer Kadhafi is.
A venezuelai és a líbiai elnök régóta baráti viszonyt ápol egymással. Chávez eddig hatszor járt Líbiában államfőként, s szinte elárasztotta ajándékokkal Kadhafit. A líbiai vezető pedig neki ajándékozta azt a beduinsátrat, amelyet 2009-es venezuelai látogatása idején használt.
Csökkent Máltán a menekültek száma
Az előző napokhoz képest kevesebb Líbiából kimenekített ember érkezik Máltára, s csökken az uniós polgárok aránya is, a helyi hatóságok azonban akciótervet készítettek egy nagyobb menekültáradat kezelésére.
Csütörtökön kora délelőtt, a Maria Dolores katamarán fedélzetén 600 Fülöp-szigeteki munkás érkezett Líbiából Máltára. A Hyundai gyár munkásait nem tudták azonnal továbbutaztatni, ezért két napra egy hotelben szállásolták el őket. A máltai hatóságok azt mondják, az ázsiai országok állampolgárait tudják a legnehezebb hazautaztatni, hiszen elég sokan vannak, és országaikba nincsenek közvetlen járatok. Kora délután egy Bengáziból érkezett brit hadihajó fedélzetén összesen 43 utas jött. A hajó két napja indult a máltai kikötőből, hogy a svéd kormány által felajánlott egészségügyi szállítmányt Líbiába vigye. Visszafelé 11 brit állampolgárt, számos uniós polgárt és néhány Fülöp-szigeteki kimenekítettet hozott.
Az evakuálás költségeit a máltai kormány fedezi. A kommunikációért felelős államtitkár, Martin Bugelli azt mondta, az ENSZ és az EU is felajánlotta segítségét, de egyelőre még bírják a terhelést. Líbia stabilizálása egyébként gazdasági érdeke is Máltának, mert sok máltainak befektetései vannak az észak-afrikai országban. Martin Bugelli ugyanakkor azt mondta: ha megindul a líbiai menekültek áradata, Málta valószínűleg segítségre szorul. A kormány egyébként felkészült már erre az eshetőségre is. A belügyminisztérium kidolgozott a menekültek fogadására egy akciótervet. Az államtitkár erről mindössze annyit mondott, hogy senkit sem fordítanak vissza, hiszen “ezek az emberek egy polgárháborús övezetből menekülnek majd, és a veszély elmúltával vissza akarnak térni országukba”.
Bécsi számlát zároltak
Ausztria javasolta, hogy Musztafa Zartit, a Líbiai Befektetési Hatóság (LIA) igazgatóhelyettesét, az elnök fiával jó barátságban lévő osztrák-líbiai kettős állampolgárt vegyék fel a szankciók alá esők listájára. A listán szereplő 26 személy ausztriai számláinak befagyasztását az Osztrák Nemzeti Bank még kedden elrendelte. Eddig nem volt köztük Zarti, aki egy osztrák sajtóértesülés szerint mintegy 30 milliárd dollárt helyezett el Ausztriában a Kadhafi-klán hatalmas vagyonából.
