Semjén
Zsolt a Magyarság Házának egyik lehetséges helyszínén, a II. kerületben
újságírók előtt azt mondta, még nincs kormánydöntés, de ez belátható
időn belül, még az idén meg fog születni.
Hozzátette: számos érv
szól amellett, hogy a Magyarság Háza ne a belvárosban legyen, és a
pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúria alkalmas helyszín lehet.
A
miniszterelnök-helyettes a főváros II. kerülete által kidolgozott
koncepciót nagyon fontos és részletes programnak nevezte, s kiemelte,
hogy a kúria melletti művelődési központ már most is helyszínt biztosít
határon túli magyarok programjainak. A régi hidegkúti templom egyházi
események, hangversenyek helyszíne lehet – jegyezte meg.
“Azt
gondolom, hogy amikor a kormány meghozza a döntést, ezeket az értékeket
és erőfeszítéseket maximálisan figyelembe fogja venni” – fogalmazott a
kormányfőhelyettes, kiemelve: fontos, hogy a határon túli magyaroknak
legyen egy olyan emblematikus központjuk, ahol a művészek, a színházak
és az egyes szervezetek meg tudnak jelenni.
Klebelsberg Kunó
szellemisége emblematikusan jeleníti meg, hogy egyetlen magyar kultúra
van, amely magába foglalja a különböző nemzetrészek sokszínű kultúráját –
tette hozzá.
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester
felidézte: 2010 novemberében indult kezdeményezés, hogy a Klebelsberg
Kultúrkúriát a Magyarság Házaként hasznosítsák. A koncepciót
elkészítették, és mint elmondta, felajánlják a kormánynak.
Tájékoztatása
szerint kezdeményezésükhöz csatlakozott Schmitt Pál köztársasági elnök
és felesége, a korábbi államfő, Mádl Ferenc és felesége, a kormány több
tagja, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának korábbi
országgyűlési képviselője, Orosz Ildikó, a kárpátaljai II. Rákóczi
Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, valamint számos művész.
A
kúria évente 80-90 ezer látogatót fogad, és határon túli magyar
színházak bemutatkozási helye. Évente 170 millió forintot költenek a
kúriára, a programok a kerület határain messze túlmutatnak – tette hozzá
a polgármester.
A sajtótájékoztatón részt vett az államfő
felesége, Schmittné Makray Katalin is, és elmondta: “teljes szívéből”
támogatja a kezdeményezést.
Az Országgyűlés 2010. október
18-án fogadta el fideszes politikusok kezdeményezésére azt a
határozatot, amelynek értelmében a közoktatásban tanuló fiatalok
legalább egyszer eljuthatnak a magyar állam támogatásával a szomszédos
országok magyarlakta területeire. Bevezetik a nemzeti összetartozás
emléknapját az iskolákban, és 2012. december 31-ig létrejöhet a
Magyarság Háza. A határozatot egyedül az MSZP utasította el.
A
Magyarság Házának feladatai közé tartozik majd a külhoni magyarság
történelmének, neves szülötteinek, hagyományainak bemutatása, a nemzeti
összetartozás napjának megszervezése, a határon túli magyar
szervezetekkel való kapcsolattartás.
A Magyarság Háza emellett interaktív múzeumként, oktatási-képzési, kulturális és módszertani központként is működik majd.
