A név nélkül nyilatkozó megemlítette, hogy Oroszországnak vannak érdekeltségei Líbiában, egyebek között a hadiipari szférában, de “nem hajlandó emberéleteket fegyverekre cserélni”. Hozzátette azonban, hogy a meglévő szerződéseket Moszkva kész újra megkötni majd az új líbiai hatalommal.
Egy katonadiplomáciai forrás vasárnap azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a Líbiára az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghirdetett fegyverszállítási tilalom Oroszországnak mintegy négymilliárd dollárnyi veszteséget okoz, lévén Líbia Észak-Afrikában az orosz fegyverek egyik legnagyobb vásárlója. Jelenleg mintegy kétmilliárd dollárnyi fegyverszállítási szerződés van érvényben, és lezárás előtt állnak a tárgyalások további 1,8 milliárd dollár értékű légi technika és légvédelmi eszközök szállításáról. Hozzátette, hogy a szankciók életbe lépésével az érvényes szerződések teljesítését meghatározatlan időre leállítják.
Az orosz külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy befejezte állampolgárai evakuálását Líbiából: légi úton, a rendkívüli helyzetek minisztériumának hét járatán 653 embert szállítottak el, ezen belül 511 orosz állampolgárt, további 25 orosz ukrán repülőgépeken hagyta el az észak-afrikai országot, 126 orosz állampolgár pedig egy montenegrói hajón indult Máltára, ahonnan orosz repülőgépekkel érkezik majd haza.
Washington továbbra is nyomást gyakorol
Az Egyesült Államok mindaddig nyomást gyakorol Moammer Kadhafi líbiai vezetőre, amíg az le nem mond – jelentette ki kedden amerikai televízióknak Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet. Rice arról nem nyilatkozott, hogy az Obama-kormányzat kész-e repüléstilalmi zónát létesíteni Líbia felett, de azt elmondta, hogy Amerika a humán katasztrófa elhárítására és az olajárak stabilizálására törekszik. Az Egyesült Államok az elmúlt napokban 30 milliárd dollár összértékű számlabefagyasztással és hadihajóinak az észak-afrikai ország közelébe való vezénylésével fokozta a Líbiára gyakorolt nyomást.
Líbia vagy békés demokráciává válik, vagy elhúzódó polgárháború elé néz – jelentette ki kedden a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága előtt Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki felszólította a törvényhozókat, hogy ne csökkentsék a diplomáciai tárca válságkezelő alapját. Clinton szerint Amerikának világpolitikai vezető szerep vállalásához az eltökéltség mellett forrásokra is szüksége van. “Az egész (közel-keleti) régió átalakulóban van, és fontos, hogy erre Amerika erős és stratégiai választ adjon” – jelentette ki a külügyminiszter.
