Nagyvilág

Humanitárius válság Líbiában

Kadhafi maradna, az ENSZ szankcionál, Obama az ellenzéket keresi, amelyből egyszerre több is alakult. Közben nyugatról terjednek a piros-fekete-zöld lobogók, a katonák örülnek az újságíróknak, keleten viszont tízezrével menekülnek a lakosok.

Moammer Kadhafi líbiai vezető egy szerb televíziónak kijelentette, hogy Líbiában marad, s a külföldet és az al-Kaidát vádolta a 41 éves uralmát fenyegető lázadásért. A Pink televízió által Kadhafi tripoli irodájában készített interjúban a líbiai vezető elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsát az ellene hozott szankciók miatt, s azért is, hogy a BT megbízta a Nemzetközi Büntetőbíróságot: vizsgálja meg, követett-e el háborús, emberiesség elleni bűnöket az ellenzéket elnyomni akaró Kadhafi-rezsim.

Szankciókkal sújtotta szombaton Moammer el-Kadhafit és családtagjait, illetve a líbiai vezető közvetlen környezetéhez tartozó személyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely fegyverembargó elrendelése mellett a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) elé terjesztette a líbiai vérengzések kivizsgálását.

A testület mély aggodalmát fejezte ki a líbiai helyzet miatt, elítélte az erőszakot és a polgári lakosság elleni erő alkalmazását, az emberi jogok széles körű és módszeres megsértését. A BT emellett fegyverszállítási embargót, valamint az említett személyek bankszámláinak befagyasztását is elrendelte.

Susan Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a BT által foganatosított szankciók “világos figyelmeztetés jelentenek a líbiai kormánynak, hogy véget kell vetnie a gyilkosságoknak”. Franco Frattini olasz külügyminiszter szerint ez fordulópont, mert világossá tette a nemzetközi közösség egységes meggyőződését, hogy az ártatlan emberek ezreinek életét kioltók rendszere nem maradhat fenn. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok kapcsolatot keres a Líbia keleti részén működő ellenzéki csoportokkal.

Fotó: Mohamed Messara / EPA

Fotó: Mohamed Messara / EPA

Az országban két ellenzéki vezető testület is alakult egy napon belül: Muhammed Abdel Dzsalil volt líbiai igazságügyi miniszter átmeneti kormányt alakított a kelet-líbiai Bengáziban, pár órával később ugyanott bejelentették egy Nemzeti Tanács létrejöttét is. Dzsalil közölte, hogy az átmeneti kormány “a keleti térség átmeneti vezetőinek” találkozója alkalmával alakult meg. A kabinet tagjai között vannak a “felszabadított” nyugati városok, így Miszráta és az-Závija képviselői is – mondta. Hangsúlyozta, hogy Líbiának egységes országnak kell maradnia. Az átmeneti kormányt azonnal támogatásáról biztosította Ali Audzsali, Líbia washingtoni nagykövete és Ibrahim Dabbasi, Líbia ENSZ-nagykövete is.

A Nemzeti Tanács fő célja, hogy a forradalom politikai arca legyen. Hafiz Ghoga szóvivő leszögezte, hogy nem látnak semmilyen lehetőséget a párbeszédre a Kadhafi-kormányzattal. A testült egyik célja a Kadhafival szembeni tripoli ellenállás segítése katonai és más eszközökkel. Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Abdel Dzsalil átmeneti “alternatív” kormányt alakított, a nemzeti tanács képviselői azt mondták, hogy az az ő “magánügye”.

Líbia nyugati részén teljesen eltűntek a hivatalos zöld zászlók, s már mindenhol a Moammer Kadhafi elleni mozgalom piros-fekete-zöld, közepén félholddal és csillaggal díszített lobogóit látni – jelentette vasárnap a helyszínről, a líbiai-egyiptomi határról az MTI Hírcentrumának tudósítói stábja.

“Négy napja, hogy Kadhafinak vége!” – ezzel a lelkendező felkiáltással fogadták őket a líbiaiak, amikor sikerült átlépni az egyiptomi-líbiai határt – mondta el telefonon Al Ghaoui Hesna. A határátkelés különösebb gond nélkül zajlott. Az egyiptomi oldalon volt némi adminisztráció, a líbiain viszont semmilyen vízumot nem kértek. A líbiai katonák örömmel fogadták a külföldi stábot, a levegőbe lövöldöztek, és csak azért állítottak meg az újságírókat, hogy lefotózzák őket az új zászlókkal. A határ után, útban Líbia belseje felé azt tapasztalták, hogy nyugodt a hangulat. Néhol láttak ugyan tankokat, de mellettük nem egyenruhás, hanem polgári ruhás fegyveresek voltak.

Fotó: Ciro Fusco / EPA

Fotó: Ciro Fusco / EPA

Az ország ellenkező oldalán, a nyugati határon egy hét alatt hozzávetőleg 40 ezren távoztak “Ez már humanitárius válság, a befogadó helyek túlzsúfoltak, az emberek a szabad ég alatt alszanak, kérjük az egész világot, siessen segítségünkre Egyiptomot polgárai hazaszállításában” – mondta a tunéziai vörös félhold szervezetének egyik illetékese. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának genfi központja szerint több mint százezren – zömükben egyiptomi és tunéziai vendégmunkások – menekültek el Líbiából a szomszédos országokba. Hazatért Ukrajnába Líbiából a kijevi védelmi minisztérium Il-76-os gépén – másfélszáz honfitársa társaságában – Halina Kolotnickaja, Moammer Kadhafi “legkedvesebb ápolónője” is.

A líbiai felkelés leverésének következményei lesznek Moammer Kadhafi ezredes és társai számára – figyelmeztetett Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki az észak-afrikai országban zajló erőszakcselekmények haladéktalan beszüntetésére szólított fel. Nagy-Britanniának és szövetségeseinek “aktívan és komolyan” meg kell vizsgálniuk a “sürgős”, humanitárius célú fegyveres beavatkozás lehetőségét Líbiában – írta egy Londonban megjelent cikkében egy magas rangú brit diplomata. Richard Dalton, Nagy-Britannia egykori líbiai nagykövete szerint az irányadó dokumentum az ENSZ-közgyűlés egyik 2005-ös határozata, amely lehetővé teszi a fellépést a Biztonsági Tanács döntése alapján abban az esetben, ha az adott helyzetet békés módon nem sikerült megoldani, és az érintett ország saját hatóságai nem védik meg a lakosságot.

Fotó: Halil Hamra / AP

Fotó: Halil Hamra / AP

A forrongó arab világ másik fontos fejleménye, hogy Tunéziában bejelentette lemondását Mohamed Gannúsi miniszterelnök. A bejelentést megelőzően heves összetűzések voltak Tuniszban az átmeneti kormány ellen tüntetők és a tunéziai rendőrség között, s legalább hárman meghaltak, tucatnyian pedig megsebesültek. Gannúsit a vele szemben állók azzal vádolták, hogy túl közel áll az előző, a tiltakozó mozgalom által megbuktatott kormányhoz.
Jemenben az ország egysége elleni összeesküvésnek minősítette a tiltakozó mozgalmat Ali Abdullah Száleh elnök, a hadsereg és a biztonsági erők parancsnokai előtt mondott beszédében megfogadta: megvédelmezi a “köztársasági rendet”.

Ománban a rendőrség két embert megölt, amikor gumilövedékekkel tüzet nyitott a politikai reformokat követelő, kődobáló tüntetőkre az ország egyik ipari városában, Szuhárban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik