Nagyvilág

Európát is meglegyinti az arab forradalom

Átalakul a francia kormány és készenlétben áll a nemzetközi diplomácia az arab világ változásai miatt. Líbiában civil ruhás fegyveresek járőröznek, a nép egyértelműen Kadhafit hibáztatja.

Rendőrök helyett civilbe öltözött fegyveres önkéntesek járőröznek az ellenzék ellenőrzése alatt lévő libanoni városok utcáin, és a közelmúltbeli erőszakcselekmények után a helybéliek önszerveződve próbálják visszaterelni az életet a normális kerékvágásba – tapasztalta a helyszínen az MTI Hírcentrumának tudósítói stábja.

Béke fegyverekért cserébe

Az egyiptomi-líbiai határtól mintegy 175 kilométerre nyugatra fekvő Tobrukban egy üzletember azt mondta, hogy a rendőrök tartva a nép haragjától elbujdostak, s helyettük önkéntesek fogtak fegyvert, saját közösségüket oltalmazva. Az olajfinomítójáról ismert városban nem volt nagy felfordulás az elmúlt napokban. A szórványos lövöldözések után a civil társadalom összefogott a város dolgainak intézése érdekében, s központi kérdéssé vált a biztonság megszervezése. A fegyverraktárakból felfegyverzett civileknek – akik között nagyon sok a fiatal – pénzt és élelmet gyűjtöttek, cserébe a város vezetői csak egy dolgot várnak tőlük, hogy rend és béke legyen Tobrukban.

A líbiai közbiztonsági helyzet romlására hivatkozva a francia külügyminisztérium szombat este felfüggesztette nagykövetsége tevékenységét Tripoliban, miután egy katonai repülőgépen kimenekítette az országban tartózkodó valamennyi francia diplomatát és a hazatérni kívánó minden francia állampolgárt – közölte Párizsban a külügyi szóvivő. Bernand Valero vasárnap kiadott közleménye szerint az orosz kormánnyal történt megállapodás értelmében Párizs a francia érdekek védelmét a líbiai orosz nagykövetségre bízta. Tripoliban egyébként több elemző szerint hosszas, véres harcok várhatók. Az ellenzékhez átállt milícia és a fiatalok állítólag a város segítségére sietnek, ha kell, még az 1600 kilométerre fekvő Bengáliból is.

Fotó: Ben Curtis / AP

Fotó: Ben Curtis / AP

A német légierő 132 embert menekített ki egy titkos akcióban Líbiából – közölte vasárnap Guido Westerwelle német alkancellár és külügyminiszter. Mint elmondta, szombaton két katonai gép szállt le a Wintershall német vállalat sivatagi leszállópályájára, s 22 német állampolgárt, valamint 112 más országbelit vett a fedélzetére. A gépek Krétára vitték a kimenekítetteket. Mivel a külföldi német katonai missziókhoz törvényhozási felhatalmazás kell, Westerwelle pénteken beszélt az összes parlamenti párt vezetőjével, és elmondta, mit terveznek. Közölte, hogy Angela Merkel kormánya a líbiai helyzetet “nagyon veszélyesnek értékelte és elrendelte a légierő közreműködésével való azonnali evakuálást”. A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy egy másik műveletben a brit légierő menekített ki 18 német állampolgárt, akik egy sivatagi olajipari létesítményben dolgoztak. Líbiában még mintegy 100 német állampolgár van, de őket is igyekeznek kihozni onnan, amilyen hamar csak lehet.

“Tudjuk, milyen lehet”

Nicolas Sarkozy francia elnök vasárnap bejelentette, hogy felkérte az Európai Uniót a tagállamok rendkívüli állam- és kormányfői csúcstalálkozójának összehívására a líbiai válsághelyzet ügyében. “Franciaország azt kérte az Európai Tanácstól, üljön össze annak érdekében, hogy Európa közös stratégiát alakítson ki a líbiai válsággal kapcsolatosan, amelynek következményei nagyon súlyosak lehetnek az egész régió stabilitására nézve” – hangsúlyozta az államfő a francia külpolitikáról tartott tévébeszédében. Sarkozy már pénteki ankarai látogatásán is megemlítette, hogy az Európai Tanácsnak meg kellene vitatnia az arab forradalmak és a mediterrán unió kérdését, valamint a közel-keleti országok és az Európa közti kapcsolatok jövőjét.

Fotó: Mohamed Messara / EPA

Fotó: Mohamed Messara / EPA

Vasárnap este a francia elnök arról is szólt, hogy az arab tüntetések erőszakba is fordulhatnak, és “az előzőeknél rosszabb diktatúrák is létrejöhetnek”. “Tudjuk, hogy milyen lehet a hatása az ilyen tragédiáknak az ellenőrizhetetlen menekültáradatra és a terrorizmusra” – hívta fel a figyelmet Sarkozy.

Az arab világ átalakulásával indokolta kormánya átalakítását a francia államfő vasárnap esti rövid televíziós beszédében, miután a bukott tunéziai rezsimmel kapcsolatokat ápolt külügyminisztere, Michel Alliot-Marie, a délután folyamán benyújtotta lemondását. Elemzők szerint Sarkozy a kormányátalakítással elismerte, hogy a francia diplomáciai teljesen irányt tévesztett az elmúlt hónapban. A Le Monde című napilapban múlt héten francia diplomaták egy csoportja amatőrséggel, kapkodással és a médiára való koncentrálással vádolta meg az államfőt, az ellenzék pedig azt hangoztatta, hogy az elhibázott külpolitika miatt Franciaország hangját ma már nem lehet hallani a világban.

400 méter

“Ne gondolják, hogy a szegénység vagy a pénz hiánya vezetett az elmúlt napok eseményeihez! Kadhafi és klánja vesztét a nép elnyomása okozta” – elemezte a helyzetet az öltönyös ember, aki korábban üzletemberként kereste a kenyerét, s néhány napja a város ügyes-bajos dolgainak irányításában vesz részt. A nép haragja szinte tapintható: egy férfi egy megnyúzott nyúltetemet mutogatva jósolja azt, hogy napokon belül ugyanez a sors vár Moammer Kadhafira. Ennek már korábban is voltak jelei, amióta 42 éve Kadhafi került az ország élére. Ilyen volt az 1972-es diáklázadás. A vérbe fojtott felkelésről csak hézagosan jelentek meg információk, s várhatóan csak ezután kap majd nyilvánosságot az, hogy akkoriban sok embert kivégeztek. Kadhafi eközben állítólag interjút adott egy szerb tévének, amelynek kiszivárgott részleteiben arról beszél: az országban rend van, a kialakult helyzetért pedig az Al-Kaida és az ENSZ a felelős.

Fotó: Ben Curtis / AP

Fotó: Ben Curtis / AP

Marosi Antal, a Hírcentrum tudósítója arról számolt be, hogy az egyiptomi-líbiai határ között több ezer vendégmunkás várakozott. Többségben bangladesi férfiak voltak, de lehetett találkozni nepálival, vietnámival és Fülöp-szigetekivel is. A vendégmunkások a fegyveres harcok hírére a menekülést választották, de arra nem számítottak, hogy a határon való átkelés két-három napot is igénybe vesz majd. Ez idő alatt sem élelmiszerhez, sem vízhez nem jutottak hozzá, pedig a menekültek befogadására kialakított sátorváros a határ egyiptomi oldalán, tőlük mindössze 400 méterre van. Eddig nagyjából százezer ember menekülhetett el a zavargások kezdete óta Egyiptomba.

Moammer Kadhafi legidősebb fia, Szaif al-Iszlam azt állította tévényilatkozatában, hogy a 600 ezer négyzetkilométeres ország kétharmadában béke és nyugalom van. A Kadhafi-fiú tulajdonképpen nem hazudott – valóban békesség van az ország kétharmadát jelentő kietlen és néptelen Szaharában, de az ország többi részében számos ártatlan áldozata volt az erőszakcselekményeknek.

Moammer Kadhafi rezsimjének összeomlása után szövetségi állam jöhet létre Líbiában, egy újabb diktatúra elkerülésére. Tripoliban a hatalom átvétele azonban várhatóan nagyon véres utcai harcokkal fog járni – vélte Luis Martinez, a párizsi politikatudományi intézet nemzetközi kutatóközpontja, a Science Po CERI elemzője.

Líbia második legnagyobb városában, Bengáziban folyamatosan tülkölő autók kakofóniája és jókedvű fiatalok fogadták a Hírcentrum tudósítói stábját. A menekültek befogadására szolgáló hajók nincsenek a kikötőben, a parttól távol csak két hadihajó sziluettje rajzolódik ki. A városban nyugalom van, s az elmúlt napok harcairól leginkább az állambiztonság egykori épülete tanúskodik. A hatalmas méretű laktanya vaskapui tárva-nyitva állnak, az udvarán pedig óriási a forgalom: a helybéliek autóval járják be a felkelés jeleit magán viselő létesítményt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik