Nagyvilág

Kadhafi ellen fordul a világ

Az ENSZ BT az erőszakcselekmények beszüntetésére szólította fel Tripolit, Peru bejelentette, hogy felfüggeszti diplomáciai kapcsolatait Líbiával, az Egyesült Államok pedig felszólította a kormányt, hogy vessen véget az erőszaknak.

Elvesztette legitimitását

Az EU-nak nem szabad kibújnia az észak-afrikai helyzetért viselt erkölcsi és politikai felelőssége alól, de a régió jövőjéről kizárólag az ottani lakosoknak kell dönteniük. Az EU ezért úgy alakítja szomszédsági politikáját, hogy támogassa az ottani demokratikus intézmények megszületését és a gazdasági fejlődést – fejtette ki Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke. „AZ EU-nak érdeke a fenntartható stabilitás, amely a demokratikus értékek, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán alapul” – hangsúlyozta.

Trinidad Jimenez spanyol külügyminiszter szerint saját állampolgárainak bombázásával Moammer Kadhafi líbiai vezető „minden legitimitását” elvesztette. „A jelenlegi líbiai helyzet minden szempontból teljességgel elfogadhatatlan” – tette hozzá a politikus. A spanyol kormány szerdára virradóra repülőgépet küldött Líbiába hazautazni szándékozó állampolgárai számára.

Az ENSZ elítéli

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd esti zárt ajtók mögötti ülésén felszólította Líbiát, hogy haladéktalanul hagyjon fel az erőszakcselekményekkel, és egyben elítélte, hogy az észak-afrikai ország hatóságai leszámolnak a rendszerellenes tüntetőkkel.

Maria Luiza Ribeiro Viotti, Brazília ENSZ-nagykövete, a BT soros elnöke olvasta a fel azt a nyilatkozatot, amelyben a civil lakosság elleni erőszak beszüntetése mellett a testület azt is követeli Tripolitól, hogy tegyen eleget a békés tüntetők jogos követeléseinek, és vállalja a lakosság megvédelmezésének a felelősségét. A nemzetközi közösségtől humanitárius segítségnyújtást kért Líbiának a BT.

Ibrahim Dabbasi, Líbia helyettes ENSZ-nagykövete

Ibrahim Dabbasi, Líbia helyettes ENSZ-nagykövete

Rosemary DiCarlo, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének a helyettese az ülés után kijelentette: a világ közössége egyértelmű és egyöntetű jelét adta annak, hogy elítéli a líbiai civilek elleni erőszakot.

A BT a líbiai válsággal foglalkozó kedd reggeli ülésén eljárási kérdésekkel foglalkozott, és főként azt vizsgálta, hogy joga volt-e a líbiai ENSZ-nagykövet helyettesének a testület intézkedését kérni.

Ibrahim Dabbasi helyettes nagykövet és a líbiai ENSZ-misszió más diplomatái hétfőn bejelentették, hogy nem szolgálják többé Moammer Kadhafi líbiai vezető kormányát, és ezentúl a líbiai népet képviselik a világszervezetben.

Dabbasi állítása szerint olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint Líbia nyugati részén támadást indítottak a polgári lakosság ellen.

Szankciókról tárgyal az EU

Áttekintik az Európai Unió tagországainak illetékesei, milyen szankciókat lehet vagy kell alkalmazni Líbia ellen az erőszak aránytalan alkalmazása miatt – jelentették be az Európai Bizottság szóvivői Brüsszelben szerdán, a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján.

Több uniós tagállam előzőleg már jelezte, hogy javasolni fogja büntetőintézkedések bevezetését az észak-afrikai ország vezetése ellen.

Peru felfüggeszti a kapcsolatot

Közben Peru bejelentette, hogy felfüggeszti teljes körű diplomáciai kapcsolatait Líbiával mindaddig, amíg az észak-afrikai országban folynak a nép elleni erőszakcselekmények.
Alan García elnök hivatalának közleménye a leghatározottabban elítélte a Moammer Kadhafi vezette rezsim megtorló akcióit. José Antonio Belaunde, a perui diplomácia irányítója pedig úgy vélte: távolinak tűnik egyelőre a helyzet javulása.

Eddig Peru az egyetlen ország, amely – legalábbis átmenetileg – szünetelteti diplomáciai kapcsolatait Líbiával.

Az észak-afrikai országban zajló események egyébként vegyes fogadtatásra találtak a latin-amerikai baloldali kormányok körében.

Fidel Castro, Kuba volt vezetője kedden kijelentette: attól tart, hogy a NATO ürügyként felhasználva a felkelést, lerohanja Líbiát. Hugo Chávez venezuelai elnök egyelőre hallgat. Evo Morales Bolíviája inkább kritikus, mintsem megértő a Kadhafi-rendszerrel szemben. Egy kormányközlemény szerint La Paz végtelenül sajnálja, hogy sok emberéletet követeltek az események, és a dokumentum arra szólította fel a szemben álló feleket, hogy találjanak békés megoldást a válságra. Daniel Ortega nicaraguai elnök viszont közölte, hogy segítséget ajánlott fel Kadhafinak, és telefonon fejezte ki szolidaritását a hatalmon lévő líbiai rendszerrel.

Líbia ezzel a négy országgal kifejezetten baráti viszonyt ápol, ami főként a kérlelhetetlen Amerika-ellenességen alapszik.

“Távozz, távozz, távozz, a nép szabadságot akar, Ben Ali és Hoszni várnak rád!”

Törökország menekít

Törökország több mint ötezer állampolgárát menekítette ki az elmúlt három napban Líbiából, egy török állampolgárt azonban megöltek az arab országban – közölte szerdán a török külügyminiszter.

Ahmet Davutoglu elmondta, hogy kedd este értesültek a török állampolgár – egy építőmunkás – haláláról. A CNN Türk török hírtévé honlapján közölte, hogy a török munkást egy ismeretlen fegyveres lőtte agyon egy Tripoli közelében folyó építkezésen.
Az észak-afrikai arab országban mintegy 25 ezer török állampolgár él és dolgozik.

Az USA felháborodik a vérfürdőn

Az Egyesült Államok erőteljesen elítéli a líbiai erőszakot és teljességgel elfogadhatatlannak tartja a kormányerők által rendezett “vérfürdőt” – jelentette ki kedden Washingtonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter.

Clinton felszólította a tripoli vezetést, hogy vessen véget az erőszaknak és tartsa tiszteletben a líbiaiak egyetemes szabadságjogait, beleértve a szabad véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való jogot.

Az amerikai külügyminiszter egyben leszögezte: az Egyesült Államok magától értetődően aggodalommal követi nyomon a líbiai eseményeket. Hangoztatta: a líbiai kormányt terheli a felelősség mindazért, ami történik, és a líbiai kormánynak kell intézkedéseket tenni az erőszak leállítására.

Kiemelte ugyanakkor: “mint mindig, számunkra a legfontosabb prioritás az amerikaiak biztonsága és jóléte”.

Nem sokkal Clinton nyilatkozata előtt a washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy egyelőre nem tudták megvalósítani azt az előző nap hozott tervet, hogy kimenekítik a Líbiában dolgozó amerikai diplomaták családtagjait, valamint azokat a diplomatákat, akiknek munkájára nincs feltétlenül szükség az amerikai külképviseleteken.

A britek tömegpusztítástól félnek

Tömegpusztító fegyvereket is bevethet saját népe ellen Kadhafi líbiai vezető – mondta szerdán Lord David Owen volt brit külügyminiszter, aki szerint a nemzetközi közösségnek repüléstilalmi övezetet kellene létesítenie Líbia légterében.

A veterán brit politikus, aki rendszeresen kommentál külpolitikai fejleményeket a sajtóban és a médiában, a BBC rádió szerda reggeli politikai hírmagazinjában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Kadhafinak rendelkezésére állnak vegyi és biológiai fegyverek, és mivel “mélységesen instabil” személyiség, ezeket használhatja is a felkelés részvevői ellen.

Lord Owen szerint katonailag teljes mértékben kivitelezhető a líbiai repüléstilalmi övezet, hogy megakadályozzák a líbiai légierő bevetését a lakosság ellen, bár ehhez ENSZ-határozat kellene.

Merkel szankcionálna

A német kormány szankciókat helyezett kilátásba Líbiával szemben, amennyiben a tripoli kormány nem hagy fel a tüntetőkkel szembeni brutális fellépéssel.

Angela Merkel kancellár a görög miniszterelnököt fogadva Berlinben kedden felszólította Tripolit: azonnal szüntesse be a líbiai lakosság ellen alkalmazott erőszakot. Ellenkező esetben Németország kész a nyomásgyakorlás minden eszközét igénybe venni, beleértve szankciók elrendelését is – hangoztatta Merkel.

Tüntetés Németországban - Fotó: MTI / EPA - Galéria

Tüntetés Németországban – Fotó: MTI / EPA – Galéria

Kormánykörökből származó információ szerint a büntetőintézkedések a Kadhafi-család tagjainak beutazási tilalmát, valamint a líbiai állam tulajdonát képező külföldi vagyonrészek zárolását jelentenék.

A német kormányfő “maximális mértékben nyugtalanítónak” minősítette a Líbiából érkező híreket. Kadhafi keddi beszédét “nagyon, nagyon ijesztőnek” nevezte Merkel, aki szerint a líbiai vezető ezzel gyakorlatilag hadat üzent saját népének.

A franciák szerint Kadhafi beszéde “félelemkeltő”

Félelemkeltőnek nevezte Moammer Kadhafi líbiai vezető előző esti televíziós beszédét szerdán a francia Európa-ügyi államtitkár. Laurent Wauquiez egyúttal bejelentette: Párizs újabb különgépeket küld Tripoliba a francia állampolgárok kimenekítésére.

“Ez a felvétel félelemkeltő, borsódzik tőle az ember háta: a nyelvezet, amit használ, a gyalázkodás, a szavak erőszakossága, a politikai perspektíva teljes hiánya. Franciaország a leghatározottabban elítéli ezt az egészet” – fogalmazott a francia kormánytag a Canal+ kereskedelmi televíziónak adott interjúban.

Wauquiez elmondta: kedden egy első különgéppel 167 francia állampolgárt, köztük hetven gyereket menekített ki a külügyminisztérium Líbiából. Egy második járattal mintegy kétszáz ember szerdára virradóra érkezett meg Párizsba. Mindkét gép újra elindul Tripoliba, hogy “mindenkit hazahozzon” – tette hozzá az államtitkár.

Nicolas Sarkozy francia elnök szerdán “konkrét szankciók gyors elfogadását” kérte az Európai Uniótól a líbiai véres megtolásért felelős vezetők ellen, valamint a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztését javasolta Tripolival.

Berlusconi fél a menekültektől

Moammer Kadhafi líbiai vezető arról biztosította Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt, hogy “Líbiában minden rendben van” – közölte a hivatalos líbiai hírügynökség.

Kadhafi és Berlusconi kedden telefonon beszélt egymással. A JANA jelentése szerint a líbiai vezető kijelentette, hogy aki az igazságot akarja tudni a líbiai eseményekről, a líbiai médiából tájékozódjon, és ne hallgasson “az árulók és züllöttek sajtóorgánumai által terjesztett hazugságokra és meghamisított információkra”.

Az olasz kormány közleménye szerint a 20 perces beszélgetés során Berlusconi visszautasította azt a vádat, hogy Olaszország rakétákkal látta el a bengázi tüntetőket. Kadhafi a nap folyamán televíziós beszédében azt állította, hogy Olaszország és az Egyesült Államok rakétákat szállított a tüntetőknek. Az olasz kormányfő óvott a polgárháború kirobbantásától, és felszólította Kadhafit, hogy találjon békés megoldást a válságra.

Az olasz kormány kedd este rendkívüli ülésen vitatta meg az egykori gyarmatán kialakult helyzetet. Rómában mély nyugtalansággal figyelik az eseményeket, és attól tartanak, hogy akár 200-300 ezer líbiai menekült zúdulhat Olaszországra.

Az olasz haditengerészet hajói úton vannak az észak-afrikai országba, hogy szükség esetén részt vegyenek az olasz állampolgárok kimenekítésében. Becslések szerint 1500 olasz él Líbiában, s közülük mintegy 400-at szállítottak el Tripoliból két repülővel. További 160 olasz vár arra a líbiai fővárosban, hogy elhagyhassák a káoszba süllyedt országot.

Bibliai exodus”, több százezres menekültáradat zúdulhat Olaszországra, ha megbukik Moammer Kadhafi líbiai vezető – figyelmeztetett az olasz külügyminiszter egy szerdán megjelent interjúban.

Franco Frattini szerint óvatos becslések szerint is 200-300 ezres menekülthullámra lehet számítani.

Egyetlen olasz sem becsülheti alá ezt a problémát – mondta az olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című milánói napilapnak, miután a kormány válságtanácskozást tartott a líbiai fejlemények miatt.

Frattini kifejtette, a feltételezés szerint elsősorban az arab ország népességének több mint egyharmadát kitevő, 2,5 milliós fekete-afrikai közösség tagjai kelnének útra tömegesen Líbia déli részéről, mert a rendszer összeomlása után ott nem lenne szinte semmilyen munkalehetőség.

A luxemburgiak szerint beteg a vezető

Líbiában népirtás folyik, az ország zavarodott, beteg vezetője gyakorlatilag polgárháborúra szólított fel saját népe ellen, egymásra uszítva felkelőket és kormányhű rétegeket – jelentette ki a Deutschlandfunk rádióban szerdán Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.

A miniszter szerint az arab országban több tízezer külföldi zsoldos tartózkodik, egy részük orvlövészként azzal van elfoglalva, hogy háztetőkről tüzel békés utcai tüntetőkre. Ebben a helyzetben a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie a vérengzés megállítása érdekében. Ehhez adott esetben ENSZ-mandátumra is szükség lehet az emberek megvédése érdekében – fogalmazott a luxemburgi miniszter.

Elképzelhetőnek tartaná például, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb határozatot fogadjon el, amely kötelezővé tenné az összes, Líbiába tartó repülőgép utaslistájának az ellenőrzését. Így meg lehetne akadályozni, hogy további zsoldosok érkezzenek az észak-afrikai országba.

Az Európai Unió viszonylag erőtlen hangját firtató kérdésre Asselborn kifejtette: az uniós külügyminiszterek keddi vitájában tudomásul kellett venni egyes államok, például Olaszország vagy Málta “nehézségeit” az esetleg Líbiából észak felé meginduló menekültáradat nyomán. Gazdasági érdekeket – például a líbiai olajforrásokat – azonban nem szabad a mérleg serpenyőjébe dobni, amikor arról van szó, hogy egy adott állam fenntartsa-e a kapcsolatát egy zsarnok által uralt országgal, amelyben válogatás nélkül lövik le az embereket. Az EU északi és déli tagállamainak nagyon gyorsan egyetértésre kell jutniuk arról, hogy miként reagáljanak a líbiai eseményekre – hangoztatta a luxemburgi külügyminiszter.

Az Arab Liga kizárja őket

Az Arab Liga felfüggesztette Líbia részvételét a szervezet ülésein – jelentették be az Arab Liga rendkívüli találkozóján Kairóban.

Az Arab Liga Tanácsának közleménye szerint a líbiai küldöttség a pánarab szervezethez tartozó egyéb testületek ülésein sem vehet részt “mindaddig, amíg a líbiai hatóságok nem fogadják el a nép követeléseit”, és nem garantálják biztonságát.

A 22 országot tömörítő Arab Liga Tanácsa kedden Kairóban ülésezett. A testület jogosnak tartja, hogy az arab népek szabadságot, demokratikus változásokat, fejlődést és igazságosságot akarnak. A tanácskozás résztvevői azt javasolták a külügyminisztereknek, hogy március 3-i kairói ülésükön vegyék fontolóra Líbia tagságának felfüggesztését.

Az Arab Liga éppen akkor ülésezett, amikor Moammer Kadhafi líbiai vezető kijelentette, hogy a “forradalom vezetője” marad hazájában. Az észak-afrikai országot közel 42 éve vezető Kadhafi a televízióban közvetített beszédében kijelentette, hogy nem hagyja el Líbiát, inkább mártírhalált fog halni. Felszólította a hadsereget és a rendőrséget, hogy vonja ellenőrzése alá a helyzetet.

A belügyminiszter is átállt

Kedden a líbiai belügyminiszter bejelentette, hogy átállt a tüntetőkhöz, és támogatja a “Február 17. forradalmat” – közölte az al-Dzsazíra arab hírtelevízió.

A tévé egy amatőr videofelvételt közvetített, amely Abdel Fattah Junesz al-Abidi belügyminisztert íróasztalánál ülve mutatta, amint felolvassa a nyilatkozatát, és sürgeti a líbiai hadsereget, hogy csatlakozzon a néphez és annak “legitim követeléseihez”.

Abidi leszögezte: nincs kétsége a nép követeléseinek őszintesége felől. Felszólította a fegyveres erőket, hogy vállaljanak szolidaritást a forradalommal.

A felkelés kirobbanása óta számos líbiai vezető, miniszter, diplomata és magas beosztású katona mondott le tisztségéről, tiltakozva az ellen, hogy a Kadhafi-rezsim kegyetlenül leszámol a tüntetőkkel.
Hivatalos adatok az erőszakcselekmények halálos áldozatairól

A felkelés statisztikája

A líbiai kormány elleni felkelésben eddig 300 ember – 242 civil és 58 katona – vesztette életét, derült ki abból a hivatalos összesítésből, amelyet újságírókkal ismertettek kedden Tripoliban.

A táblázatba foglalt adatok szerint a legtöbben – 104 civil és 10 katona – a kelet-líbiai Bengáziban haltak meg. Al-Baidában, a felkelés egy másik központjában 63 civil és ugyancsak 10 katona halt meg. A halállistán a harmadik Derna városa, ahol 36 katona és 29 civil halt meg.

Az egy hete kezdődött líbiai felkelés halálos áldozatainak a számáról először hoztak nyilvánosságra hivatalos jelentést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik