Líbiában, amelyet Moammer Kadhafi ezredes már 42 éve irányít, a biztonsági erők 173 embert öltek meg a kormányellenes tüntetések keddi kirobbanása óta a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet adatai szerint.
Az ellenzék fellegvárában, a Tripolitól mintegy ezer kilométerre keletre fekvő Bengáziban a tüntetések már csaknem forradalomba csaptak át. Újságírókat nem engednek be a városba, de a szemtanúk beszámolóiból összeálló kép szerint a forgatókönyv ismétlődik: a rendfenntartók a tüntetők közé lőnek, majd a halottak másnapi temetésére összegyűlő tömegre rálőnek. Ez történt vasárnap is: a biztonsági erők tüzet nyitottak a megmozdulásokban megölt embereket temető tömegre. A véres leszámolások nyomán mintegy ötven líbiai vallási személyiség, értelmiségi és idős törzsi vezető vasárnap felszólította a biztonsági erők tagjait, hogy hagyják abba a mészárlást, mert “az ártatlan emberi lények meggyilkolását” tiltja Isten.
Líbiai megfigyelők szerint nem valószínű egy egyiptomi stílusú, az egész országot átfogó lázadás, mert Kadhafi a kőolajból származó busás jövedelmeknek köszönhetően kezelni tudja a szociális problémákat, emellett az ország nagy részén továbbra is nagy tiszteletnek örvend. Sir Richard Dalson, Nagy-Britannia volt líbiai nagykövete az Independent on Sundaynek adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy Kadhafinak nehezére esne engedményeket tennie a politikai túlélés érdekében.
Az EU soros magyar elnöksége a hét végén megerősítette, hogy a líbiai külügyminisztériumba csütörtökön bekérették Magyarország nagykövetét. Tripoli azzal fenyegetőzött, hogy beszünteti az illegális bevándorlás elleni küzdelemben való részvételét, ha az unió továbbra is “bátorítja” a tüntetéseket – közölte Polner Gergely szóvivő az AFP-vel. A líbiai külügyminisztériumot leginkább Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője bosszantotta fel. Ashton szerdán, azaz az első líbiai tüntetések után felszólította Tripolit, hogy hagyjon fel az erőszakos akciókkal, s engedélyezze a szólásszabadságot.
Törökország repülőgépeket küldött vasárnap Bengáziba, hogy evakuálja a Líbiában dolgozó több száz török állampolgárt. Ausztria egy katonai szállítógépet vezényelt át Máltára, hogy szükség esetén azonnal ki tudja menekíteni állampolgárait, valamint más EU-tagállamok és arab országok állampolgárait.
A Perzsa-öbölben, az V. amerikai flotta főhadiszállásául szolgáló Bahreinben is folytatódtak a politikai rendszer liberalizálását követelő tüntetések. El-Manamában több százan töltötték az éjszakát a Gyöngy téren, miután a koronaherceg parancsára kivonultak a rendőri és katonai alakulatok a fővárosból. A síita ellenzék vezetői még fontolgatják, hogy elfogadják-e a kormányzat javaslatát a tárgyalások megkezdésére. Egyelőre nincsenek közvetlen tárgyalások a felek között.
Tüntetők a szanaái egyetemnél. Fotó: Muhammed Muhejszen / AP
Az egyiptomi és tunéziai események láttán felbátorodott ellenzékiek Gyöngy téri demonstrációját csütörtökön és pénteken fegyveres rendfenntartó erők zavarták szét. Csütörtök hajnalban három embert öltek meg és 231-et sebesítettek meg a fegyverüket használó rohamrendőrök, pénteken pedig katonák lőttek a tömegbe, aminek következtében 95 ember sebesült meg.
Letartóztatták a jemeni szeparatista Déli Mozgalom vezetőjét vasárnap Ádenben, a fővárosban, Szanaában pedig lövések dördültek el az egyetemi campusnál, noha a rohamrendőröknek sikerült egymástól elszigetelniük a rendszerellenes tiltakozókat és a kormánypárti tüntetőket. Ibb és Taizz városban továbbra is százak tartanak ülősztrájkot, követelve Ali Abdalláh Száleh elnök távozását. Ádenben megszigorították a biztonsági intézkedéseket, a fontosabb utcákon vasárnap harckocsik és páncélozott járművek jelentek meg. Az államfő vasárnap ismét párbeszédre szólította fel az ellenzéket, s az öt ember életét követelő hétvégi tüntetésekért “a rendszeren és a törvényen kívül álló elemeket” tette felelőssé.
Több ezren tüntettek vasárnap Marokkóban is. A főváros, Rabat egyik terén kétezren, Casablancában pedig több mint ezren gyűltek össze, hogy békés demonstráción követeljenek politikai reformokat és a király jogköreinek korlátozását. Az arab világot megrázó tüntetések során Marokkóban először vonultak utcára elégedetlenkedők. Elemzők szerint Marokkóban kevéssé valószínű a rendszer összeomlása. Bár az egyenlőtlenségek meglehetősen mélyek, a reformokat bevezető királyt széles körben tisztelik Marokkóban.
Pár hét viszonylagos nyugalom után ismét utcákra vonultak a kormányellenes tüntetők Tuniszban is. Tunézia fővárosában vasárnap már második napja tüntettek az átmeneti kormány lemondását, egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és a parlamenti rendszer bevezetését követelő tunéziaiak, akik egyre csalódottabbak a bűnözés robbanásszerű terjedése és a szegények megsegítését célzó elégtelen kormányzati intézkedések miatt. Bár a kormány figyelmeztetett a tömegtüntetések tilalmára, a miniszterelnöki hivatal előtt vasárnap mintegy 40 ezren követelték a kormány lemondását és a bérek emelését. Két katonai helikopter alacsonyan körözött a tömeg felett, a rendfenntartók pedig a levegőbe lőttek, de a tüntetők a téren maradtak.
