A
diplomata a Magyarország uniós szakmai programja (Hungary’s agenda for
Europe) című írásának alcímében kiemelte: mint minden magyar, ő
is bánja, hogy vitát kavart a médiatörvény éppen akkor, amikor
Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét.
Csák
János bevezetőjében szót ejtett az uniós kihívásokról és a magyar
EU-elnökség prioritásairól, majd megállapította: (nagy) próbatétel volt a
magyar unió elnökség indulása. A nagykövet hozzátette, őszintén reméli,
hogy a magyar kormánynak az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatos uniós
aggodalmakra adott válasza új fejezetet nyit majd a Magyarország
számára nehéz heteket követően. A diplomata megjegyezte: bízik benne,
hogy a magyar kormány gyorsan munkához lát majd ambiciózus elnökségi
programja sikeres és szakértő végrehajtása érdekében.
Csák János
nem kívánt részletekbe bocsátkozni a törvénnyel kapcsolatban, de
elismerte, a magyar kormány jobban is elmagyarázhatta volna az új
szabályokat. A magyar kormány hazai és európai politikai ellenfelei is
fordíthattak volna több időt arra, hogy elolvassák a szöveget, és
megértsék logikai alapjait – fűzte hozzá. A nagykövet elégedett azzal,
hogy a kormány formális eljárásban oszlathatja el a törvénnyel
kapcsolatos aggodalmakat. “A magyar kormány szükség esetén módosítja a
törvényt, hogy hozzáigazítsa az uniós szabályozáshoz” – hangsúlyozta.
A
diplomata kiemelte: a törvényt nem azért alkották, hogy korlátozza a
sajtószabadságot, elnyomja a véleményszabadságot, vagy korlátozza a
média sokszínűségét. A nagykövet szerint az előző, részben még a
kommunista időben megfogalmazott törvény “szerencsétlenül alkalmatlan
volt”, ártalmas volt a magyar médiapiacra, az újságírás színvonalára. A
nagykövet szerint kormányok egész sora, köztük a brit jelentette be a
napokban, hogy felülvizsgálja saját médiaszabályozását. A magyarok nem
állítják, hogy ismerik a helyes választ mindenre, de magukhoz ragadják a
kezdeményezést, hogy megvédjék a közerkölcsöt a “konvergens
médiavilágban” – írta.
Csák János igyekezett eloszlatni azokat az
aggodalmakat, hogy a törvény előkészítése antidemokratikus lett volna. A
nagykövet szerint ez egyáltalán nem igaz, a törvényt a demokratikusan
választott parlament fogadta el. A diplomata szerint a vitákat részben
az váltotta ki, hogy a magyar kormánynak kétharmados, alkotmányozó
többsége van a parlamentben, s a szilárd többség gyakran riasztóan hat a
politikai elemzőkre.
Csák János azt tartja igazi szégyennek,
hogy elfedi azokat a valóban fontos szakpolitikai kérdéseket, amelyeket a
magyar kormány otthon és uniós szinten is felkarolt.
