Szjomusin januári éves összefoglalójában azt írta: “a Fidesz és kisebb partnere, a KDNP alkotmányos többséggel bír a parlamentben, és ez az országgyűlést a törvények elfogadásának hatékony eszközévé változtatta. Napirendre került a jobboldali rendszert szolgáló új alkotmány előkészítése. (…) Kirajzolódik a de facto egypárti politikai rendszer”.
Ljubov Siselina
Erre Ljubov Siselina, az Orosz Tudományos Akadémia Európai Intézeténél működő, kelet-európai kutatási témákkal foglalkozó osztály vezetője, Magyarország-szakértő válaszolt, aki Szjomusin megállapításait “egy baráti országgal és politikusaival szemben sértőnek” nevezte, védelmébe vette a magyarokat és Orbán Viktort. Emellett úgy vélte, Szjomusin célja, hogy akadályozza az orosz-magyar kapcsolatok fejlődését, ezért kötelessége bocsánatot kérni.
A Regnum ennek kapcsán csak annyit állapított meg: sértő a szerzőre és a hírportálra nézve Siselina hangvétele, amellyel védi “a baráti” Magyarországot, amely “többek között az orosz befektetők törvényes jogait durván megsérti, lopakodó revízióval foglalkozik, s a háború végéig Hitler oldalán harcolt”.
“Magyarország barátságtalan”
Szjomusin válaszában cáfolatot követelt Siselinától a következő állításokra: Magyarországon tekintélyelvű rendszer épült ki, a Fidesz-kormány politikája konfliktusokkal terhes – az EU, a nemzetközi tőke és legfőként a szomszédok vonatkozásában -, és a lehetséges következmények nem ismertek. “Orbán Viktor és kabinetje csökkenti a magyar-orosz kapcsolatok szintjét, és Magyarország soha nem volt baráti Oroszországgal szemben” – tette hozzá a publicista.
Egyensúlyt hiányol az orosz fél
Íjgyártó István
Bár Íjgyártó István nagykövet január végén megjelent levelében hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor és kormánya politikáját a Kelet felé való nyitottság jellemzi, határozottan kiáll az EU, illetve a NATO és Oroszország együttműködésének erősítése mellett, és partnerségre törekszik, a hírportál sajnálkozását fejezte ki, hogy a nagykövetnek elkerülte a figyelmét az a szerkesztőségi cikk, amelyet a Regnum Orbán Viktor moszkvai látogatása előtt tett közzé, és újra közreadta az írást. Ez hangsúlyozza: “Oroszországnak állami érdeke, hogy Magyarországban szuverén államként, és az EU tagállamaként baráti partnerre találjon, és e partnerségnek minden esélye megvan, hogy ne csupán gazdasági érdekekre, hanem annak megértésére is épüljön, hogy a két ország történelmi sorsa nem csak kulisszák mögötti ellenségeskedésre ad alapot, hanem szolidaritásra is”.
Íjgyártó pedig azt is leírta, a magyar kormány meg kívánja oldani az örökölt problémás kérdéseket, és hasznos volt a kormányfők találkozója: egyes területeken nem értek el áttörést, de lehetőség nyílt az álláspontok kölcsönös, nyílt kifejtésére. Emellett rámutatott, hogy Magyarország az EU soros elnökeként arra törekszik, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot az unióval és Oroszországgal.
A vita eddigi utolsó fejezete Dmitrij Szjomusin hétfőn megjelent heti összefoglalója, amelyben többek között Fellegi Tamás január 17-i moszkvai látogatásáról és az e körül Magyarországon lezajlott politikai csatározásról, továbbá a sajtó reagálásáról számolt be.
Úgy vélte, a látogatáshoz fűzött magyar remények nem teljesültek. A szerző szerint mindez, valamint Íjgyártó nagykövet Regnumnak küldött levele arra világít rá, hogy a magyar óhajok és az orosz fél által nyújtott lehetőségek nincsenek egyensúlyban. Szjomusin állítja, hogy a magyar kormány mindent elkövet az orosz tőke kiszorítására, és erre a Szurgunyeftyegaz által vásárolt Mol részvénypakett ügyét hozza fel.
“Csak a ruszisták hiányoznak”
Szvák Gyula
“A Fidesznek csupán a magyarországi ruszistákat kell szövetségbe szerveznie” – fejti ki és végül a kulturális együttműködés kapcsán megállapítja, hogy Szvák Gyula professzor nem felel meg a mai magyar vezetésnek a Magyar Szocialista Párthoz fűződő kapcsolatai miatt, és fokozatosan ki akarják szorítani az Oroszországgal fennálló kulturális kapcsolatok centrumából.
Ebben hivatott a szerző szerint segíteni Ljubov Siselina, akinek feladata a Magyarország-kutatók Szövetségének oroszországi megszervezése, és az, hogy a Fidesz érdekében ellenőrzése alá vonja a Magyarországról szóló oroszországi nyilvános tájékoztatás egészét.
“Mostanra az is világossá vált milyen konkrét érdekei vannak Siselinának Magyarországon: a nyíregyházi főiskola Kelet- és Közép-Európai Központjában információs kabinetet hoztak létre az Orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetével (Siselina munkahelyével) való együttműködés fejlesztésére. Nyilvánvaló, hogy a struktúrát Siselina számára alakították ki” – írta a szerző.
