Pár napja volt egy kisebb
megmozdulás a városban, de ez nem torkollt zavargásokba – modta Márton Levente búvárbázis-vezető. Kiemelte, hogy a
Hurghadán élő arabok elsősorban a turizmusból élnek, értékeik, boltjaik
vannak, amelyeket védenek, és nem érdekük a másik kifosztása.
Elmondta
azt is, hogy katonák jelentek meg a településen. A fontosabb épületeket
fegyveresek őrzik, és egy-két harckocsi is megjelent a város határában,
de sehol nem kellett beavatkozniuk.
A búvárbázis-vezető szerint
Hurghadán mintegy 60-70 magyar él és dolgozik életvitelszerűen, és
mintegy 80 százalékuk a turistákkal együtt a hétvégén várhatóan
visszatér Magyarországra. A válság
következtében azonban kezd elfogyni az üzemanyag, és nehezen kapni a
mobiltelefonok feltöltéséhez szükséges kártyát is – számolt be az MTI-nek Mohácsik Brigitta, Hurghadán élő magyar állampolgár. Élelmiszerből sincs
hiány, de az emberek azért igyekeznek vásárolni, tartalékolni. A
közlekedés zavartalan, és bár a kijárási tilalom ott is érvényben van,
az utcákon ugyanúgy sétálnak a helyiek és a turisták, mint máskor.
A
Hurghadából induló, elsősorban Kairóba és Luxorba irányuló
kirándulásokat leállították, de mivel a tengerparti városban nincsenek
zavargások, a turisták békében pihenhetnek. Nem elérhető az internet, a
kintiek csak mobiltelefonon keresztül tudják tartani a kapcsolatot,
szöveges üzeneteket azonban nem lehet küldeni.
Seregi Katalin,
Hurghadán élő búvároktató szintén arról számolt be, hogy a hétköznapok
ugyanúgy zajlanak, mint eddig. Azon túl, hogy Magyarországról időnként
pánikszerűen telefonálnak a kintieknek, ők szinte semmit nem éreznek a
zavargásokból. Egyedüli gondnak azt nevezte, hogy a bankok zárva
tartanak, és emiatt a bankautomaták kezdenek kiürülni.
Az
egyiptomi kormányellenes tüntetések január 25-én kezdődtek el, tizenegy
nappal azután, hogy a “jázminos forradalom” menekülésre kényszerítette
Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők
összecsapásaiban már legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több
ezerre tehető. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kormányváltással és
hangzatos reformígéretekkel próbálja megőrizni megrendült hatalmát, a
lemondását követelő tüntetők viszont hétfőtől általános sztrájkot
hirdettek, keddre pedig egymilliós tiltakozó menetet szerveznek.
