Obama támogatja az egyiptomi népet
Az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától – jelentette ki péntek este Washingtonban Barack Obama amerikai elnök. Mubarak elnök leváltását azonban egyetlen szóval sem támogatta.
„Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját” – mondta. Az amerikai elnök Hoszni Mubarak Kairóban elmondott televíziós beszéde után felhívta és felszólította az egyiptomi államfőt, hogy tartsa magát az ígéretéhez, miszerint azon fog munkálkodni, hogy népe nagyobb demokráciában és jobb gazdasági lehetőségek között éljen.
„Bizonyos, hogy nehéz napok következnek, de az Egyesült Államok továbbra is kiáll a egyiptomi nép jogai mellett és együttműködik annak kormányával egy olyan jövő iránti törekvésben, amely igazságosabb, szabadabb és reménytelibb lesz” – hangsúlyozta az amerikai elnök.
Képgaléria
Mubarak régi szövetségese az Egyesült Államoknak. Támogatja az USA törekvéseit a térségben: segíti a békét Izraellel, és kordában tartja az iszlám szélsőségeket a régióban. Ez pedig Obamának kényelmes és biztonságos helyzetet teremt, csakúgy, mint az elmúlt 30 év amerikai elnökeinek – emlékeztet az Amerika Választ.hu.
Az Aftenposten című norvég napilap pénteken a WikiLeakstől kapott információkra hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok több millió dollárral támogatta az egyiptomi demokratikus szervezeteket Hoszni Mubarak elnökkel szemben, így a lap szerint az anyagi támogatásokkal közvetlenül hozzájárult a Mubarak „elnököt ellenző erők kialakulásához”.
„Az érdekük lenne egy demokratikus Egyiptom, egy általuk támogatott vezetővel, de amíg ez nem lehetséges, nem akarnak nyilvánosan szembemenni Mubarakkal” – írja az Amerika Választ.hu.
Irán szerint a tüntetések az iszlám ébredés hullámát jelentik
Irán szombaton „az iszlám ébredés hullámának” nevezte az egyiptomi kormányellenes tüntetéseket.
„A muzulmánok tiltakozása Egyiptomban lépés a nagyobb igazságosság, nemzeti és vallási akaratuk kifejezése irányában” – mondta Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő a Farsz hírügynökség jelentése szerint.
Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatolláh a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy „az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson alapuló demokrácia lesz”.
„Mindezeket a tiltakozásokat Egyiptomban, Tunéziában, Jordániában és Jemenben az iráni iszlám forradalom ihlette” – vélte az ajatolláh.
Iránban 1978-ban a diktatórikus, de az Egyesült Államokkal és a nyugattal jó kapcsolatot ápoló sahot elűzte a nép, Irán pedig 30 év alatt a nyugati világ egyik ellenségképévé radikalizálódott.
Kardávi: Mubaraknak távoznia kell
Az iszlám világ egyik legbefolyásosabb prédikátora szerint Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek távoznia kell, hogy megoldódjék az egyiptomi válság.
Júszuf al-Kardávi az al-Dzsazíra televízióban a „felkelés békés” folytatására biztatta a népet, egyszersmind lemondásra és az ország elhagyására sürgette Mubarakot.
A nyolcvanas éveiben járó, egyiptomi származású katari teológus a fundamentalista Muzulmán Testvériségnek az egész arab világban nagy tekintélynek örvendő szellemi vezetője.
A palesztin elnök szolidaritásáról biztosította Mubarakot
Szombaton felhívta telefonon Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt és szolidaritásáról biztosította őt Mahmúd Abbász palesztin elnök, remélve, hogy az ország úrrá lesz a napok óta tartó megmozdulásokon.
Az erről kiadott közlemény tanúsága szerint Abbász „isten áldását kérte Egyiptomra és népére, amelyek mindig is a palesztin nép mellett álltak”.
A Gázai övezettel szomszédos Egyiptom fontos szerepet töltött be a palesztin-izraeli béketárgyalásokban, mint ahogy igyekezett megbékíteni egymással a szembenálló palesztin feleket – a Gázában uralkodó iszlám fundamentalista Hamászt és a világi Fatahot, amely Ciszjordánia számottevő részét ellenőrzi.
Izrael nyugtalan
Az arab országokon végigsöprő zavargásokat nyugtalanul figyeli Izrael, „az egyetlen olyan térségi hatalom, amely teljesen immunisnak tűnik a hasonló népi megmozdulásokra” – írta izraeli stratégiai szakértőket és kormányforrásokat megszólaltató szombati összeállításában a Financial Times.
A lap szerint az izraeli félelmek forrása az, hogy az arab világban kibontakozó lakossági megmozdulások veszélybe sodorhatják az Izrael számára elsődlegesen fontos politikai stabilitást.
Egyiptom volt ugyanis az első arab ország, amivel Izrael formálisan is rendezte a viszonyát, 1979-ben Camp Davidben kötöttek békét amerikai közvetítéssel.
A Financial Times szerint Izrael szorosan együttműködik a jordániai és az egyiptomi biztonsági erőkkel a Ciszjordánia és a Gázai övezet felett gyakorolt ellenőrzésének biztosítása végett. Egyiptom stabilitása tehát stratégiai fontosságú Izraelnek, hiszen utánpótlási útvonalát illetve ennek az útvonalnak a hozzávetőleges ellenőrzését Izrael egyedül egy vele szemben legalább semleges egyiptomi kormánytól várhatja.
Egyiptom a „szakajtó”?
Ha Tunézia után Egyiptom is „bedől”, annak olyan beláthatatlan következményei lehetnek, amelyeket ma még megítélni sem lehet – hívta fel a figyelmet Búr Gábor Afrika-szakértő az MTI-nek adott interjújában.
Az ELTE docense szerint mivel Egyiptom meghatározó közel-keleti hatalom, ezért ha ott elszabadul a pokol, akkor az a térség számos más országára is könnyen átragad.
„Ha Tunézia volt a kovász a kenyérben, akkor Egyiptom a szakajtó” – fogalmazott a szakértő, aki már január 20-án, a tunéziai jázminos forradalom kapcsán arról beszélt, hogy a példa ragadós lehet az arab világban.
Búr Gábor szerint az egyiptomi folyamatoknak hatása lehet a közel-keleti békefolyamatra, az egyiptomi-izraeli békére is. Ezzel utalt arra, nem kizárt, hogy az iszlamisták kerekednek felül.
Búr Gábor a legfrissebb egyiptomi események kapcsán úgy vélte, ha a hadsereg és a biztonsági erők Mubarak mögött maradnak, akkor lehet, hogy jelentős vérontás lesz.
