A német konzervatív újság brüsszeli tudósítója, Nicolas Busse ezt azzal indokolja, hogy az EP két nagy frakciója jelenleg nem akarja elítélni Magyarországot.
“A néppártiak körében világosan látszik, hogy meg akarják védeni Orbán Fidesz pártját, amely a néppárti család tagja. Nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozataikban különböző országbeli néppárti képviselők védelmükbe veszik a magyar médiatörvényt. Zárt körben mindazonáltal ebben a frakcióban is akadnak töprengő hangok. A legtöbben azt akarják, hogy a dolog, a bizottság néhány módosító javaslatával, lekerüljön a napirendről. Pontosan ebben reménykedik a szociáldemokraták vezetősége is, noha ők hangosan bírálják a magyar jogszabályt” – vélekedik a lap.
A cikk szerint bár Martin Schulz elnök a médiatörvény visszavonását követeli, ő is tudja, hogy előbb a bizottságnak kell megállapítania: vajon az csakugyan sérti-e az uniós jogot. A lap úgy látja, hogy Schulz mindazonáltal mérsékelte a hangnemét és ezt azzal magyarázza, hogy a német politikus ősszel a néppárti frakció támogatásával szeretné az EP elnökévé választatni magát. Ráadásul erről már korábban megegyezés született a két nagy frakció között. “A néppárti tömb azonban jóval fegyelmezetlenebb manapság, mint régen, így aztán Schulz óvakodik attól, hogy bárkit is megsértsen; felszólalásai kevésbé támadóak, mint korábban voltak” – írja a FAZ.
“Hasonló mondható el a tagállamok magatartásáról is. Ezek sem akarnak nagy kaliberű lövegeket felvonultatni Orbán ellen. A 27
tagország kormányainak körében általános feszengés uralkodik, ám ezek
is arra várnak, mit mond a törvényről a bizottság. A néppárti kormányok
körében ezen felül bizonyos szolidaritási effektus érezhető
Budapesttel, még ha Berlin és Párizs fenntartásainak adott is hangot a
magyar médiatörvény kapcsán. Más államok tudatában vannak annak, hogy
az ő médiatörvényeik is támadhatóak lennének” – mutat rá Busse.
“Így azután Orbánnak egyelőre csak a bizottsággal van dolga. Barroso elnök a héten először szögezte le, hogy változtatásokat fog kérni a törvényben. Ám ez nehéz jogi feladatnak ígérkezik. A médiapolitika ugyanis messzemenően a tagállamok hatáskörébe tartozik; emiatt az EU másodlagos jogtárában csak kevés olyan előírás akad, amelyre a bizottság normális szerződésszegési eljárás megindításakor hivatkozhatna. Neelie Kroes EU-biztos Strasbourgban utalt is arra, hogy alapvető jogok megsértését a bizottság csak olyan esetekben kifogásolhatja, amikor európai jogról van szó. Kroes három ilyen pontot talált: a médiatörvény külföldi médiumokra való alkalmazása; a kiegyensúlyozott tudósítások megkövetelése; a médiumok regisztrációs kötelezettsége” -állítja az újságíró, aki szerint a kulisszák mögött azonban a bizottság túllép e másodlagos jogi érvelésen.
“Orbánnak értésére adták, hogy Európában jogos kételyek merülnek föl azzal kapcsolatban, vajon a médiatörvény összeegyeztethető-e az EU alapvető értékeivel. Ezért fölkérték a kormányfőt, hogy legyen szíves lépni, megelőzendő a magyar EU-elnökséget érő károkat. Hogy erre elvben készen áll, azt Orbán ismételten megerősítette Strasbourgban. Ha a bizottság hiányosságokat állapít meg, akkor Budapest megváltoztatja a törvényt” – összegez a lap.
