A Budapest és Tunézia között közlekedő chartergépek gazdája az országban uralkodó bizonytalan helyzet miatt törölte a járatokat, leghamarabb április elsejétől indulnak az utak – tudta meg az fn.hu a Taurus Reisen, Tunéziára és Egyiptomra szakosodott utazási irodától, ahol az utak eredetileg február 18-tól kezdődtek volna. A Best Reisennél szintén azt közölték, hogy április elsejéig az összes utazásszervező lemondta az utat, így a januári és februári nyaralások nem indulnak el. A World Tours szerint már december közepén tudni lehetett, hogy januárban törölni fogják a február 18. előtti Magyarország-Tunézia közvetlen járatokat, így ennél korábbi időpontra az iroda meg sem hirdette a luxusutakat.
A munkanélküliség, a magas árak és a kilátástalanság miatt december közepén kezdődtek tüntetések Tunéziában. A zavargások kedden újabb lendületet kaptak, amikor erőszakosan, könnygázzal oszlatott szét a rendőrség Tuniszban mintegy ezer tüntetőt, köztük iszlamistákat. A demonstrálók amiatt tiltakoztak, hogy a bukott Ben Ali elnök utáni kormányban is bennmaradt az előző, nagyon népszerűtlen rezsim több tagja.
A BBC beszámolója szerint az új egységkormány ellen kedden a fővároson kívül Sfax, Regueb, Kasserine és Sidi Bouzid városában is tüntettek.
külügyi figyelmeztetés
“Az elmúlt napokban állandósultak Tuniszban és az ország több nagyvárosában a hadsereg és a bukott elnökhöz továbbra is hű félkatonai alakulat közötti fegyveres összetűzések.”….”A hivatalok működése akadozik, a közlekedés csak részlegesen állt helyre, az élelmiszerellátásban is komoly fennakadások vannak. Ennek alapján kérjük a magyar állampolgárokat, hogy tervezett tunéziai utazásukat halasszák el a helyzet normalizálódásáig” – írja a Külügyminisztérium közleményében.
Marosi Antal, a közszolgálati médiumok kiküldött tudósítója hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a helyzet rendkívül bizonytalan az országban. Tuniszba visszatérve szórványos lövöldözéseket hallott a belvárosi szálloda közelében, s késő este is helikopter körözött a környék felett. A rendőrök és a katonák mellett szinte minden utcasarkon két-három fős csoportok állnak és ügyelnek a biztonságra. A kijárási tilalom továbbra is érvényben van. A tömegközlekedés reggel fél hatkor indul, az utolsó járatok pedig délután négy órakor hagyják el a végállomásokat. Tapasztalatai szerint a helyi lakosok mindenhol éberen figyelik és ellenőrzik az idegen járműveket és utazókat. A tudósító arról is beszámolt, hogy a zavargások utáni kaotikus állapotban Tuniszt és Sousse várost összekötő autópályán nem szednek díjakat, üresen tátongtak a fizetőkapuk.
Tuniszban hétfőn négy nap után kinyitottak az üzletek, hosszú sorok kígyóznak a kenyérboltok előtt. A helyzet viszonylagos rendeződésében valószínűleg a kormány vasárnapi felhívása is közrejátszott, amely sürgette, hogy mindenki vegye fel a munkát. Ilyen értelmű SMS-eket küldözgettek egymásnak az emberek is. A katonaság páncélosai oltalmazzák a pénzintézeteket. A nemzeti bank környékén fokozott az ellenőrzés, olyannyira, hogy az épület közelébe se engedik az arra közlekedőket. A központi pénzintézet előtt álló páncélozott kétéltűre egy virágcsokrot helyeztek el, ami arról tanúskodik, hogy a lakosság nem veszi zokon, ha a hatóságok rendet akarnak teremteni. Egy másik épület előtt műanyag székeken “piknikezik” a terepjárók és a páncélozott járművek személyzete. A rádióadásokban és a betelefonálós műsorokban nem az aktuális divatról, hanem a belpolitikai helyzetről van szó.
Marosi Antal beszámolója szerint garázdálkodó milíciák fegyverekkel fosztogatnak, ezért a lakosság “társadalmi önvédelemhez” folyamodik. Főként a vidéki városokra jellemző, hogy nem a rendőrök igazoltatják a lakosságot, hanem a helybéliek: elkérik az igazolványokat az idegenektől, de azoktól is, akik rendőröknek mondják magukat. Az emberek mérhetetlenül gyanakvóak, és mivel ismerik az előző hatalom trükkjeit, megszervezik saját védelmüket.
A tudósító szerint a hagyományos tunéziai vendégszeretet alábbhagyott. Az elmúlt időszakban nagyon sok idegenforgalmi központot ért komoly támadás (főleg Hammamet környékén). Tapasztalata szerint a bevezetett éjszakai kijárási tilalom nagyon sokat segít abban, hogy nem éri bántódás a turistákat, de a bizonytalanság miatt egyelőre nem érdemes Tunéziát választani üdülésre.
önégetés indította el a zavargásokat
A Zin el-Abidin ben Ali elnök bukásához vezető tüntetéssorozat közvetett elindítója egy tragédia volt, melynek során egy 26 éves fiatalember végső elkeseredésében felgyújtotta magát. Halála a társadalmi és gazdasági elégedetlenség katalizátorának bizonyult. A gimnáziumi érettségivel rendelkező Mohamed Bouazizi nyolctagú családot tartott el, jó esetben napi tízeurós keresetéből. A tragédia azzal indult el, hogy a hatóságok mozgóárusi engedélyt követeltek rajta, noha Tunéziában ilyesmire nincs szüksége a triciklis zöldségárusoknak. A helyszíni szemlén bántalmazták, s aztán már hasztalan tett panaszt. A megaláztatásba, a nincstelenségbe, az éhezésbe és a kilátástalanságba belefáradt Bouazizi ekkor gyújtotta fel magát. Egy tuniszi kórházban kezelték, ahol állítólag ben Ali elnök is felkereste, de néhány jó szón kívül semmilyen segítséget, de még ígéretet sem kapott. A kormány által közölt adatok alapján eddig 78-an veszítették életüket az összecsapásokban.
