“Erdélyi, székelymagyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság” – jelentette ki a tisztségviselő.
A székelyföldi politikus úgy látja, hogy az elmúlt húsz esztendőben felgyülemlett tapasztalat alapján megérett az idő a határon túli magyar közösségek “közjogi szintű nagykorúsítására”, s ezzel arra, hogy az új alkotmány ne csak Magyarország, de a magyar közösség egészének alaptörvényévé váljék.
A lap szerint a magyar–magyar kapcsolatokra vonatkozó javaslataival Borboly levelet írt Salamon Lászlónak, a Magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottsága elnökének, amelyben négy pontban foglalja össze javaslatait és észrevételeit a tervezett új magyar alkotmányhoz.
A székelyföldi elöljáró indokoltnak tartja, hogy a jelenlegi alkotmány alapvető rendelkezéseinek első pontja – “Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit. Javaslatainak második pontjában a tanácselnök olyan “sarkalatos törvényt” tart megfelelő jogszabályi keretnek, amely átível a kormányzati ciklusokon, illetve kiszámítható módon részletezi és szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket.
Borboly szerint ugyanakkor a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogáson, hogy “nem biztosít érdemi döntési/együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek, olyan jogviszonyokat, amelyek alanya a határon túli magyarság”.
A tanácselnök javaslatainak negyedik pontjában fontosnak tartja a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítását.
