Berlusconi olasz miniszterelnököt már többször a politikai bukás szélére sodorhatta volna szókimondó és provokatív természete, kínos megnyilvánulásain azonban inkább időről időre jót nevetnek honfitársai. Az egyik klasszikussá vált jelenetben az “állítólagos” Berlusconi egy rendőrnővel imitál szexuális aktust a nyílt utcán, testőrei és a járókelők legnagyobb megrökönyödésére.
Egy másik, szintén mobiltelefonnal készített felvételen pedig az olasz miniszterelnök kávézás közben mutatóujjával az orrát túrja, majd a szájába veszi és egy korty itallal le is öblíti az “anyagot”.
Az elnöki bakik egyik legemlékezetesebbje Barack Obama tévesztése, méghozzá rögtön a beiktatási ceremónián. Pedig csak annyi lett volna a feladat, hogy megismételje John G. Roberts legfelsőbb bíró szavait. Már a start se sikerült. A főbíró még be se fejezte az első mondatot, amikor Obama már belekezdett, így aztán kétszer is elmondta, “Én, Barack Hussein Obama”.
Ezután Roberts lepte meg Obamát a szöveg kissé improvizált változatával, amelyben tarka nyelvtani kavarodás született. Az alkotmányos szöveg szerint helyesen így hangzik az eskü: “híven gyakorlom az Egyesült Államok elnökének tisztét”, Roberts viszont a híven szót a mondat végére helyezte.
Harvardon alkotmányjogásznak készült Obama azonnal felfigyelt a hibára, és megállt, a rövid kínos szünet után a főbíró így ismét nekigyürkőzött. Most már előrekerült a jelző, ám ezúttal az igével gyűlt meg a baja, azt ugyanis elhagyta. Hogy a zavar teljes legyen, Obama erre most a bíró első – hibás szórendű – változatát mondta fel. Az esetet a Fehér Ház olyan kellemetlennek találta, hogy másnap zárt ajtók mögött az új elnökkel megismételtették az eskütételt.
2009 februárban Nakagawa Soicsi japán pénzügyminiszter került kellemetlen helyzetbe egy sajtótájékoztatón. A miniszter feltűnően akadozva beszélt, ráadásul majdnem elaludt. Miközben az egyik újságíró kérdezett, már arra sem maradt ereje, hogy nyitva tartsa a szemét; később azt a kérdést válaszolta meg, amelyet nem is neki tettek fel. Végül pedig egy hatalmas ásítás is becsúszott a kamerák előtt.
A pénzügyminiszter később tagadta, hogy részeg lett volna, elmondása szerint megfázott, és túl sok gyógyszert szedett be. Az ellenzék nyomására néhány nappal később azonban lemondott posztjáról.
A 2007-es G8 csúcson Nicolas Sarkozy került hasonló helyzetbe. Félórás késéssel, kifulladva és nevetését visszatartva érkezett a sajtótájékoztatóra. Először elnézést kért a késésért, amelyet a „Putyin úrral folytatott párbeszéd hosszúra nyúlásával” indokolt, majd megkérdezte az újságíróktól: „Mit szeretnének? Hogy válaszoljak a kérdésekre? Nos, vannak kérdések? Akkor, tessék”. Egyesek szerint nemcsak vizet ivott Putyinnal az első nemzetközi szereplése előtt, míg a francia elnöki palota indoklása szerint csupán arról volt szó, hogy a sietség miatt kifulladva, levegőért kapkodva érkezett a helyszínre.
Két évvel később a világhálón futótűzként terjedt az a videó, amelynek tanulsága szerint a francia elnök Barack Obamával egyetemben szívesen mustrálja a politikai delegációk nőtagjait. A felvételen a két politikus egy fiatal brazil lányon felejti rajta a szemét egy rendezvényen.
Nemsokkal később a hidegvérű és diplomatikus megnyilvánulásairól híres amerikai külügyminiszter lepett meg mindenkit, amikor egy diák tévesztése miatt teljesen kikelt magából. „Nem a férjem a külügyminiszter, hanem én” – vetette oda Hillary Clinton egy kinshasai beszélgetésen a kongói diáklánynak, aki az amerikai külügyminisztérium fordítása szerint azt kérdezte: “A Világbank ellenzi, hogy Kína kölcsönszerződéseket kössön ebben az országban? Hogyan tolmácsolja Clinton asszony Clinton úr véleményét ebben a kérdésben?”
“Tőlem akarja megtudni a férjem véleményét? Ha az én véleményemre kíváncsi, azt szívesen elmondom, de nem vagyok a férjem szócsöve” – fakadt ki a nyilvánosság előtt mindig nyugodt külügyminiszter.
Az öltönyös politikusok haragja nem egyszer a tettlegességig fajult. 2006-ban a cseh Miroslav Macek egy fogorvosi konferencián kevert le egy hatalmas pofont David Rath egészségügyi miniszternek. A tett előzménye, hogy Rath korábban így nyilatkozott a kissé heves vérmérsékletű Macekról: “tudják, én még abból az időből ismerem (Maceket), amikor minden este más lánnyal járt. Egyszer csak megnősült a milliókért. Én minden jót kívánok neki. Van, aki a lelket, van aki a testet, s van, aki a milliókat szereti”. A támadás után Macek odalépett az őt megütő politikushoz és előbb heves szócsatát vívtak, majd a vakuk kereszttüzében verekedni kezdtek.
