Az erdélyi Krónika úgy fogalmaz: rég volt ilyen fontos a soron következő újesztendő a magyarok számára, mint most. Hiszen elsejétől hatályba lép az egyszerűsített honosítási törvény, emellett Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Ez utóbbi pedig kiváló lehetőséget jelent arra, hogy jó hírét keltse a világ magyarságának – állapítja meg a kommentátor.
“Éppen ezért bosszantó – írja -, hogy az uniós elnökség kezdetét a médiatörvény körüli botrány árnyékolja be. Azt már megszokhattuk, hogy a balliberális oldal és sajtója riogat, közelgő diktatúráról fantáziál, fehér címoldallal jelenik meg, és akár Erdélyig is tartó médiapórázt vizionál. Ehhez azonban most nyugat-európai és amerikai publicisták, politikusok is csatlakoztak”.
Nem tökéletes
A lap ugyanakkor maga sem tekinti tökéletesnek a médiatörvényt, még akkor sem – teszi hozzá -, ha szó sincs arról, hogy elsejétől bevezetnék a cenzúrát, hiszen az internet korában, az EU közepén amúgy sem valósulhat meg a teljes állami kontroll.
“Tény, hogy bizonyos alapvető társadalmi és erkölcsi értékek védelme szükséges, ám ez túlságosan tág fogalomkör, ezért kerülni kell az általános, többféleképpen értelmezhető megfogalmazásokat” – fejti ki a cikk írója. A sajtó mint rendszer persze ugyanúgy nehezen vehető rá az önszabályozásra, mint a gazdaság vagy maga a politikum, de sohasem szerencsés, ha szabályozását egyértelmű pártkötődéssel rendelkező személyekre bízzák – áll a kommentárban.
Szerzője szerint független szakmai testületeknek lehet ugyan szerepük a média szakszerű működésének biztosításában, de vitás ügyekben a független igazságszolgáltatásnak kell kimondania az utolsó szót.
Bírálat
Egyértelműen bíráló írást közöl – a jelenlegi vezetéssel és a korábbi kormányokkal szemben egyaránt – a határon túli magyarság támogatási rendszeréről az Új Magyar Szó (ÚMSZ). A bukaresti napilap szerint nem szabad feledni: soha nem az éppen soron levő kormányzat, hanem Magyarország lakossága és az adófizető anyaországiak adják össze adóforintjaikból a költségvetésbe jutó, majd támogatásra szánt pénzeket. Sem az MSZP, sem a Fidesz, sem a KDNP nem a saját pénzét adja, ezért a támogatásokkal való felelősségteljes gazdálkodás alapkövetelmény.
“Amikor az MSZP került hatalomra, azzal vádolta a Fideszt, hogy a támogatás addigi gyakorlata átláthatatlan és követhetetlen, az arányos és célirányos elosztásért született meg a Szülőföld Alap. Most a Fidesz kormányoz, és azzal vádolja az MSZP-t, hogy a támogatás eddigi gyakorlata átláthatatlan és követhetetlen volt, ezért született meg a Bethlen Gábor Alap” – írja a szerző. Úgy véli, a jövőben ugyanezek a szavak fogalmazódnak majd meg: a támogatás jelenlegi gyakorlata átláthatatlan és követhetetlen.
Hiszen jelenlegi alapelvei szerint pályázatra a támogatási összegek csak nagyon kis hányadát írják ki, az oroszlánrész, az úgynevezett normatív támogatások sorsáról egy szűk csoport dönt, mindenféle magyarországi társadalmi ellenőrzés nélkül – állapítja meg a kommentár szerzője, aki szerint ez várhatóan a népi bölcsességet is átírja: “minden szentnek maga felé hajlik ugyan a keze, de a mozdulat közbeni kézcsókokat is megilleti a méltó elismerés”.
