A 69 éves Holbrooke-ot a múlt héten szállították be a George Washington Egyetem klinikájára, miután rosszul lett, majd szombaton aortaszakadás miatt műtötték.
Obama imádkozott érte
Miután Hillary Clinton külügyminiszter és Mike Mullen, az amerikai egyesített vezérkar főnöke felkereste őt, még arról szóltak a hírek, hogy állapota válságos, de stabil.
Barack Obama amerikai elnök pedig bejelentette, hogy feleségével együtt imádkozik Holbrooke felépüléséért, akit az amerikai külpolitika “kiemelkedő alakjának” és csapata kulcsfigurájának jellemzett.
A legjobb remények megtestesülése
A magas rangú diplomata azzal vált világszerte elismertté, hogy kiharcolta a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodást. Annak bevezető szövegében azt fogalmazták meg, hogy a “volt Jugoszláviát” sújtó négy háborús év után első ízben adódik mód arra, hogy a felek, véget vetve a háborúskodásnak, hozzáfoghassanak egy igazságos béke építéséhez. “Legjobb reményeink testesülnek meg, hogy Európában véget ér a második világháború óta legborzalmasabb kegyetlenkedés, és lehetőség kínálkozik egy szélesebb és még borzalmasabb háború megelőzésére Európának ebben a nyugtalan térségében” – áll a szövegben.
Slobodan Milosevic, Alija Izetbegovic, Franjo Tudjman és Warren Christopher
A megállapodás, később pedig az 1995. december 14-én aláírt párizsi békeszerződés úgy rendelkezett, hogy Bosznia-Hercegovina fennmarad jogilag – eredeti határai megőrzésével – , de az országhatárokon belül két, széles önállósággal bíró országrész lesz: a terület 51 százaléka a bosnyák-horvát föderációnak jut, amelyen belül a horvát kisebbségnek autonómiát biztosítanak és 49 százaléka pedig szerb autonóm állam. Emellett Szarajevó egységes marad, a bosnyák-horvát föderáció része lesz, de egyben fővárosa is Bosznia-Hercegovinának. A két országrésznek saját elnöke, parlamentje és kormánya lesz, a szövetségi hatóságok jogkörében csak a külügyek, a külkereskedelem és a közös haderő maradnak. Az alkotmány tiltani fogja bármely országrész kiválását a szövetségből. A békefolyamatra egy évig 60 ezres nemzetközi haderő (IFOR) felügyel, amelyben 20 ezer tagú amerikai kontingens lesz. A határokon demilitarizált övezeteket létesítenek.
Egy bulldózert vesztett az USA
Az egyezményhez vezető, a hízelgést és a megfélemlítést sem megvető, fáradhatatlan erőfeszítése miatt kollégáitól és ellenfeleitől a Bulldózer nevet kapta.
Makacs és lobbanékony természete miatt az amerikai kormányzaton belül is sok ellensége akadt. A The Washington Post értesülése szerint James L. Jones tábornok, Barack Obama elnök előző nemzetbiztonsági tanácsadója annyira el akarta távolíttatni az afgán-pakisztáni különmegbízotti posztról, hogy Hillary Clinton külügyminiszternek be kellett avatkoznia az érdekében. Holbrooke vállalta a konfliktust a kongresszussal is, amikor azt látta, hogy a rendezés gazdasági és diplomáciai pillérjének finanszírozása akadékoskodásba ütközik.
A mákültetvényeket támogatta, Karazai-t nem
Holbrooke-ot sajtóforrások szerint komolyan aggasztotta Hamid Karzai afgán elnök vezetői alkalmatlansága és rendszerének korruptsága. Megfigyelők szerint a diplomatának az Afganisztánban elért haladásnál is nagyobb szerepe volt abban, hogy Pakisztánban sikerült megerősíteni Aszif Ali Zardari elnök polgári kormányzását. Olykor a megszokottól nagyon eltérő felfogásban cselekedett a csaknem egy évtizede tartó konfliktusban. Ő volt az, aki hátrább soroltatta az amerikai prioritások között az afganisztáni mákültetvények felszámolását, mondván, hogy a parasztok megélhetésének felszámolásával a kívánttal ellentétes hatást érnek el. Sikerült elérnie azt is, hogy a pakisztáni vezetés évente ne automatikusan kapja meg a segélyt Washingtontól, mint korábban.
Vietnámban kezdett
Az átfogó, a katonai, gazdasági és társadalmi eszközöket egyesítő megoldás híve volt, igyekezve felhasználni a Délkelet-Ázsiában elszenvedett amerikai kudarchoz vezető úton szerzett tapasztalatait. Richard Holbrooke ugyanis Vietnamban kezdte csaknem fél évszázados diplomáciai karrierjét. Különböző beosztásokban hat évet töltött e terepen, s részt vett a párizsi béketárgyalásokon is. Az itt szerzett tapasztalataiban bízva a State Departmentben rá testálták a Kelet-Ázsiáért felelős helyettes külügyi államtitkári posztot (1977-1981). Ő volt az egyetlen, aki ezt a szintet az európai és kanadai ügyek területén is elérte (1994-1996).
Richard Holbrooke
Fontos szerepet játszott a NATO keleti bővítésében és olyan kulcsfontosságú diplomáciai posztokon volt hazájának nagykövete, mint Berlin és az ENSZ. Két alkalommal is komolyan szóba került, hogy ő kapja meg a külügyi tárca irányítását, de mind a kétszer egy hölgyet részesített előnyben az aktuális elnök. Clinton Madeleine Albrightot, Obama pedig Hillary Clintont nevezte ki Amerika első számú diplomatájának.
Holbrooke ugyanakkor már a választási kampány során olyan demokrata párti elnököknek volt a külpolitikai tanácsadója, mint Jimmy Carter és Bill Clinton, s olyan elnökjelölteket is eligazított a nagyvilág dolgaiban, mint Al Gore, John Kerry és Hillary Clinton.
Színes pályafutása során Richard Holbrooke volt a Békehadtest marokkói igazgatója, a Foreign Policy magazin főszerkesztője, a Newsweek nemzetközi kiadásának szerződéses szerkesztője, a berlini Amerikai Akadémia elnöke, a Lehman Brothers brókercég ügyvezető elnöke, az AIG igazgatósági tagja, a Globális Alapítvány az AIDS, Tuberkulózis és Malária Elleni Harcért vezetője, valamint számos társadalmi szervezet vezetőségi tagja és több egyetem előadója.
Magyar származású asszonya volt
1996-ban, miután a boszniai békét nyélbe ütötte, feleségül vette a magyar származású Kati Marton írónőt. Holbrooke ekkor több időt szeretett volna szentelni privát életének, ám Clinton elnök felkérte, hogy a színfalak mögött, magánemberként is legyen balkáni különmegbízottja. 1999 márciusában ő volt az, aki a koszovói konfliktus csúcspontján – miután a szerb hadsereg a tartomány albán lakossága ellen fordult – Belgrádban utolsó figyelmeztetést intézett Szlobodan Milosevics szerb elnökhöz. De hiába. Ezután kezdődött meg a NATO Szerbia elleni légi háborúja, alig 12 nappal azután, hogy Magyarország csatlakozott a szövetséghez.
Kati Marton és Richard Holbrooke
Richard Charles Albert Holbrooke-ot házassága közelebb vitte gyökereihez. A majdani Bulldózer 1941. április 24-én született New Yorkban, német-orosz zsidó szülők gyermekeként, akik azonban kvéker neveltetésében részesítették. Hitvese, Kati Marton katolikus hitben nőtt fel, és egészen addig nem volt tudomása valódi származásáról, amíg Magyarországon, Wallenberg után kutatva meg nem mondták neki, hogy anyai nagyszüleit az auschwitzi haláltáborban gyilkolták meg.
Richard Holbrooke hivatásának teljesítése közben halt meg, hiszen az amerikai kormány éppen arra készült, hogy ezen a héten áttekintse az Afganisztánban követendő amerikai stratégiát.
